tag:blogger.com,1999:blog-30816074962800021452024-03-13T15:33:41.416+05:30आहार व आरोग्यLet Your Food Be Your Medicine & Let Your Medicine Be Your Food
-HippocratesLife Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.comBlogger34125tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-74928576160468532282008-05-15T15:25:00.012+05:302010-10-13T00:07:24.831+05:30स्निग्धघटक ७ : आहारातून अतिसेवन<span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><a href="http://docindia.wordpress.com/">http://docindia.wordpress.com/</a><br /><br /><br />चु<span style="color: rgb(0, 0, 0);">कून जमिनीवर सांडलेले तेल /तूप साफ करायला वेळ व श्रम बरेच लागतात आणि एवढे करूनही ते व्यवस्थित साफ होत नाही. तुमच्या आहारातील तेल/ तूपाबाबत सुद्धा हे खरे आहे.</span></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >स्निग्धघटकातून भरपूर उष्मांक ( कॅलरीज) निर्माण होतात. आहारात जर स्निग्धघटकांचे अतिसेवन असेल तर शरीराला लागणा-या उष्मांकापेक्षा कितीतरी जास्त उष्मांक शरीरात निर्माण होतात. हे जास्तीचे उष्मांक मग शरीरात वेगवेगळ्या भागात साठवले जातात. तुम्ही स्त्री आहात की पुरुष आहात यावर शरीरात स्निग्धघटक साठण्याचे प्रमाण व जागा अवलंबून असतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" > <span>स्त्रीच्या शरीरात पुरुषांपेक्षा जास्त स्निग्धघटके साठतात आणि हे एकदम नैसर्गिक आहे. युवा पुरुषांच्या शरीरातील स्निग्धांशाचे प्रमाण त्याच्या वजनाच्या साधारण १०-१५ टक्के असते तर युवा स्त्रीमध्ये त्याच्या दुप्पट म्हणजे तिच्या वजनाच्या २० -३० टक्के असणे हे एकदम नैसर्गिक आहे. संततीचे प्रजनन व संगोपन करणे हे स्त्रीचे नैसर्गिक काम आहे. या काळात जर तिला अन्नाची कमतरता झाली तर शरीरात साठलेल्या अतिरीक्त स्निग्धांशाच्या मदतीने शरीराची गरज भागवता यावी यासाठी निसर्गाने केलेली ती सोय आहे. त्यामुळे स्त्रीच्या प्रजनन काळात “ झीरो फिगर” चा अट्टाहास हा घातक होऊ शकतो. </span></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" > शरीरात साठलेल्या या अतिरीक्त स्निग्धांशामुळे नुसते तुमचे शरीर बेडौल दिसत नाही तर तुमच्या हृदयावरही कामाचा ताण वाढतो. ५०० ग्रॅम अतिरीक्त स्निग्धांशे तुमच्या हृदयाला ३०० किलोमीटर लांबीइतक्या जास्तीच्या रक्तवाहिण्यांमधून रक्त पाठविण्याचे अतिरीक्त काम व ताण देतात.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" > दुसरा तोटा म्हणजे हे सगळे स्निग्धांश रक्तातून वहात असताना ते तुमच्या रक्तवाहिण्यांच्या भिंतीवरही साठत जाऊन रक्ताभिसरणाला अडथळा निर्माण करतात. यामुळे हृदयाला होणा-या रक्तपुरवठ्यामध्ये अडथळा निर्माण होऊन गंभीर स्वरुपाचा हृदयविकारा होऊ शकतो.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >शरीरात स्निग्धघटक साठले आहेत किंवा नाही हे पाहण्य़ाची एक सोपी पद्धत म्हणजे तुमच्या कमरेचा घेर व दंडाची जाडी.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >या दोन ठिकाणी तुम्ही हाताचा अंगठा व तर्जनी यांच्या चिमटीत जास्तीत जास्त स्नायु पकडण्याचा प्रयत्न करा. दोन सेंटीमिटरपेक्षा जास्त जाडी जर तुम्ही तुमच्या चिमटीत पकडू शकला तर याचा अर्थ तुम्ही चिमटीत पकडलेला हा भाग शिथिल स्नायु नसून कातडीखाली साठलेली चरबी आहे . म्हणजेच तुमच्या शरीरात आधीच जास्त स्निग्धघटक साठलेले आहेत व इथून पुढे स्निग्धघटकांच्या सेवनावर तुम्हाला बारकाईने लक्ष ठेवायला हवे.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >ही कसोटी सर्वांना लागू होते मग तुमचे लिंग, वय काहीही असो. तुम्ही ही सोपी कसोटी करून पहा व तुम्हीच ठरवा तुम्ही लठ्ठ आहात किंवा नाही.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >एकदा हे झाले की मग आहारातून किती स्निग्धघटक घ्यायचे हे ठरवा व त्यावर काळजीपुर्वक लक्ष ठेवा. </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >तुमच्या आहारातील सर्वसाधारण अन्नप्रकारातील स्निग्धघटकांचे प्रमाण खालील तक्त्यात दिले आहे. त्यावरून तुमच्या आहारात सध्या किती स्निग्धघटक आहेत व किती घ्यायला हवेत याचा तुम्हाला अंदाज घेता येईल. हे प्रमाण एका वेळच्या खाण्यातील आहे.</span><br /><table style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 0);" id="qccp" width="324" bgcolor="#ead1dc" border="1" bordercolor="#000000" cellpadding="3" cellspacing="0" height="444"><tbody><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">अन्नप्रकार ( १०० ग्रॅम)<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">स्निग्धांशाचे प्रमाण ( ग्रॅम)<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">उकडलेले किंवा भाजलेले बटाटे<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">०.१<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">स्निग्धांशविरहीत दुधापासून बनविलेले दही<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">०.३<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">वरीलप्रमाणेच बनविलेले ब्रेडस्प्रेड<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">४.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">लोणी<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">८.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">चपाती<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१०.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">मिल्कशेक<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१०.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">मलई<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१३.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">चॉकलेटची छोटी वडी<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१५.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">चीझ बर्गर<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१५.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">कठीण पनीर<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">१९.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">भाजलेल्या मांसाचा तुकडा<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">२०.०<br /></td></tr><tr><td style="font-weight: normal; text-align: left;">कबाब किंवा सॉसेज<br /></td><td style="font-weight: normal; text-align: left;">२१.०<br /></td></tr><tr><td style="text-align: left;"><span style="font-weight: normal;">सामोसा</span><br /></td><td style="text-align: left;">२६.०<br /></td></tr></tbody></table><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >वरील तक्त्यावरून तुमच्या रोजच्या सर्वसाधारण आहारात असलेल्या एकावेळच्या खाण्यातील स्निग्धांशाचे प्रमाण समजते.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >तुमची स्निग्धतेची रोजची गरज आहे ६५ ते ८५ ग्रॅम या दरम्यान. समजा तुम्ही एकदोन सामोसे व छोटा चॉकलेटचा बार खाल्लात तरी तुमची स्निग्धघटकाची रोजची गरज पूर्ण होते. म्हणजेच तुमचे रोजचे दोनवेळचे जेवण व इतर खाणे यातून मिळालेले स्निग्धघटक हे अतिरीक्त होतील व शरीरात साठून राहतील.</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >आहारातील स्निग्धघटकांचे प्रमाण तुम्ही कसे कमी कराल?</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >वरील कसोटीप्रमाणे तुमच्या शरीरात स्निग्धघटक साठून राहिले असतील तर प्रथम रोजच्या आहारातून तुमच्या शरीरात किती स्निग्धघटक जातात याचा वरील तक्त्यावरून तुम्ही अंदाज घ्या.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >आता तुम्हाला स्निग्धघटकांचे आहारातील प्रमाण कमी करावे लागेल. हे कसे कराल?</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >प्रथम एक गोष्ट लक्षात ठेवा की आहारातून तेल/ तेल वा तत्सम स्निग्धघटक पूर्णत: बंद करणे आरोग्याला हानीकारक अहे आणि मुख्य म्हणजे तसे करण्याची गरजही नाही. आणि रोजचे दोनवेळचे जेवण कमी करण्याचीही गरज नाही. फक्त काही पथ्ये पाळा.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >रोज शक्यतो घरचेच जेवण घ्या. कमी स्निग्धता असलेल्या पदार्थांचे प्रमाण वाढवा. म्हणजेच चपाती किंवा पराठा याऐवजी पुलकी खा. त्याला वरून तूप लावू नका. भाजलेले वा उकडलेले पदार्थ जास्त खा. नाश्त्याच्या वेळी तुम्ही पावावर लोणी लावीत असाल तर पुढच्यावेळेपासून त्यावर लोण्याचा पातळ थर द्या. उपहारगृहात खावेच लागले तर तळलेल्या सामोसे / वडे सारख्या पदार्थापेक्षा उकडलेल्या इडलीला प्राधान्य द्या. चीझ सॅन्डवीचपेक्षा व्हेज सॅन्डवीच खा. भाजलेले वा उकडलेले पदार्थ खा.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >रोज एक ग्लास दूध पित असाल तर दुधातील स्निग्धांशाबद्दल तुम्हास माहीत असणे आवश्यक आहे.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >मलईयुक्त पूर्ण दूध : २२.० ग्रॅम,</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >अर्धे स्निग्धांशयुक्त दूध : ११.० ग्रॅम</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >स्निग्धांश काढलेले दूध : १ ग्रॅम</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >तुमच्या शरीरातील स्निग्धांशाच्या प्रमाणाप्रमाणे यापैकी कोणते दूध घ्यायचे ते तुम्ही ठरवू शकता. तुम्ही जाडे नसाल व तुमचा आहार संतुलीत आहे आणि आहारात तेलही प्रमाणातच आहे तर तुम्ही अर्धे स्निग्धांश युक्त दूध ( ५०%) वापरू शकता.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:trebuchet ms;" >तुमच्या आहारात तळलेले पदार्थ असतील, भातावर व पोळीवर तूप घेत असाल तर मात्र तुम्हाला स्निग्धांशविरहीत ( स्कीम्ड) दूधच घ्यावे लागेल.</span>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-74326918720759537122008-04-30T19:14:00.004+05:302010-09-27T13:34:11.814+05:30स्निग्धघटक ६ : गरज<span style="color: rgb(255, 102, 102); font-weight: bold;font-family:trebuchet ms;font-size:130%;" >आहारातील रोजची गरज: Daily Fat Allowance</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातून किती स्निग्धघटक शरीरात गेले पाहिजेत किंवा शरीराला किती स्निग्धघटकांची गरज आहे याबद्दल नक्की काही प्रमाण निश्चित झालेले नाही. पण हे प्रमाण ठरविताना काही गोष्टी लक्षात घ्याव्या लागतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(१)अत्यावश्यक स्निग्धाम्ले ही फक्त आहारातूनच मिळत असल्याने ती पुरेशी मिळण्याइतपत स्निग्धघटक आहारात असावे लागतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(२) अ, ड, ई व के ही जीवनसत्वे फक्त स्निग्धघटकांमध्येच विरघळत असल्याने त्यांचे पुरेसे शोषण होण्याइतपत स्निग्धघटक आहारात असावे लागतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(३) जेवणाला चव येऊन ते खाण्यालायक होण्याएवढी स्निग्धघटके आहारात असावी लागतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(४) हे सर्व सांभाळत असतानाच त्यांचा अतिरेक होऊ नये म्हणूनही काळजी घ्यावी लागेल.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >शरीराच्या एकूण ऊर्जेच्या गरजेच्या ३ ते ६ टक्के गरज ही अत्यावश्यक स्निग्धाम्लांमुळे पुरी व्हायला हवी. अर्थात ही गरज वय व शारिरीक स्थितीनुसार बदलू शकते. उदाहरणार्थ वाढत्या वयाची मुले, गरोदर स्त्रिया व बाळांना पाजणा-या माता यांची स्निग्धाम्लांची गरज जास्त असते. यासाठी आहारातून साधारण १५ ते २५ ग्रॅम दृष्य स्वरुपातील ( तेले, तूप, लोणी इत्यादी) स्निग्धघटक मिळावे लागतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातील अदृष्य स्निग्धघटकांपासून साधारण ६ टक्के ऊर्जा मिळते. शाकाहारी आहारातूनही साधारण १५ग्रॅम अदृष्यस्निग्धघटक मिळतात. यापैकी निम्मी अत्यावश्यक असतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >साधारण सर्व वयाच्या व सर्व शारिरीक अवस्थेतील लोकांना १५ -२० ग्रॅम दृष्य व १५ -२५ ग्रॅम अदृष्य स्निग्धघटक मिळून पुरेसे होतील.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >कोणत्याही परिस्थितीमध्ये स्निग्धघटकांचे आहारातील रोजचे प्रमाण लागणा-या एकंदर ऊर्जेच्या ३० टक्क्यापेक्षा जास्त असू नये. याचाच अर्थ जर २५०० उष्मांक म्हणजेच कॅलरी ही रोजची ऊर्जेची गरज असेल तर त्याच्या ३० टक्के म्हणजेच जास्तीत जास्त ७५० उष्मांक आहारातील दृष्य व अदृष्य स्निग्धघटकापासून मिळावेत. बाकीचे ७० टक्के उष्मांक हे प्रथिने व कार्बोदकापासून मिळावेत.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >एक ग्रॅम स्निग्धघटकांपासून ९ उष्मांक मिळतात. म्हणजेच रोज २५०० उष्मांक लागणा-या व्यक्तीच्या आहारात ८० ग्रॅमपेक्षा जास्त स्निग्धघटका असू नयेत.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >दृष्य स्वरुपातील स्निग्धघटक घेतले नाहीत तरी अदृष्य स्निग्धघटकांपासून दोन तृतियांश अत्यावश्यक स्निग्धाम्ले मिळतात त्यामुळे स्निग्धघटकांची कमतरता होत नाही.</span>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-89172549615144106082008-04-20T12:27:00.002+05:302010-09-27T11:53:33.100+05:30स्निग्धघटक ५ : आहारातील स्निग्धघटके:<span style="color: rgb(255, 255, 255);">आहारातून दोनप्रकारे स्निग्धघटक शरीरात जातात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255); font-weight: bold;"> (१) दृष्यरुपात:</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);">स्वयंपाकाचे माध्यम म्हणून आपण नेहमी जी तेले वापरतो ती सर्व शरीरात जाणा-या स्निग्धघटकांची दृष्य रुपे आहेत. यामध्ये संपृक्त तसेच असंपृक्त स्निग्धघटके असून ती पुढील प्रमाणे असतात,</span><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 255, 255);"> (अ) प्राणीजन्य स्निग्धघटके :</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"> जसे तूप, लोणी इत्यादी घनरूप स्निग्धघटके. ही स्निग्धघटके घनरूप आहेत याचाच अर्थ ती सर्व संपृक्त स्निग्धघटके असून यामध्ये नैसर्गिकरित्या अ व ड ही जीवनसत्वे असतात.</span><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 255, 255);"> (ब) वनस्पती जन्य स्निग्धघटके:</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"> जसे शेंगदाणा, करडई, सूर्यफूल, तीळ , खोबरे, मका, पाम इत्यादी तेले. ही स्निग्धघटके द्रवरूप असतात म्हणजेच ती असंपृक्त स्निग्धघटके आहेत. यामध्ये नैसर्गिकरित्या जीवनसत्वे नसतात. अर्थात हल्ली बाजारात मिळणारी तेले शुध्द केलेली असून त्यावेळी त्यात काही प्रमाणात जीवनसत्वे मिसळलेली असतात हा भाग वेगळा.</span><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 255, 255);">( २) अदृष्यरुपात:</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);">आहारातील इतर अन्नघटकांत ब-याच प्रमाणात स्निग्धघटके असतात. उदाहरणार्थ : धान्ये, डाळी, सोयाबीन, दूध, अंडी, मांस, खोबरे, शेंगदाणे, तीळ व इतर तेलबिया. आहारात ही स्निग्धघटके दृष्यरुपात दिसत नसली तर त्यांचे प्रमाणही बरेच असते. धान्ये व डाळी यांचा समावेश असलेल्या व वरून बिलकूल तेल न घातलेल्या कोणत्याही आहारातून रोजच्या स्निग्धाम्लांच्या गरजेच्या ५० टक्के गरज पूर्ण होते.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);">शरीरात तयार न होणारी पण अत्यंत आवश्यक असणारी अत्यावश्यक स्निग्धाम्ले आहारातील अतिअसंपृक्त ( polyunsaturated fat PUFA) वनस्पती तेलांमधून मिळू शकतात. उदाहरणार्थ जवस, करडई, सूर्यफूल, मका यांचे तेल. या अतिसंपृक्त तेलांमुळे रक्तातील कोलेस्टेरॉलची पातळी संतुलित राहण्यास मदत होते. परिणामी रक्तवाहिण्यांमध्ये कोलेस्टेरॉल जमा झाल्यामुळे होणारा हृदयविकाराचा धोका कमी होतो. असंपृक्त वनस्पती तेलांमध्ये असणारे लिनोलीक आम्ल ( Linoleic acid 18:2) हृदयविकार टाळण्यासाठी उपयुक्त आहे.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);">शास्त्रज्ञांना असेही आढळून आले आहे की मासे व माशांपासून मिळणा-या तेलात असणारे लिनोलेनिक ( Linolenic acid 18:3) हे स्निग्धाम्ल हृदयविकार टाळण्यासाठी तितकेच उपयुक्त आहे. किंबहूना या दोन अत्यावश्यक स्निग्धाम्लांचे आहारातील प्रमाण एकमेकांशी योग्य प्रमाणात ( ratio) असेल तर हृदयाच्या आरोग्यासाठी ते उत्तम आहे.</span><br /><br /><span style="font-weight: bold;"></span>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-39660609294473655632008-04-10T12:26:00.013+05:302010-09-27T11:54:11.706+05:30स्निग्धघटक ४ : कार्ये<span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"><br /><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >श</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >रीराच्या वाढीसाठी तसेच पेशींच्या कार्यासाठी काही स्निग्धाम्ले अत्यंत आवश्यक आहेत. पण शरीर त्यांची निर्मिती करू शकत नसल्याने ती रोजच्या रोज आहारातून मिळावी लागतात. म्हणूनच अशा स्निग्धाम्लांना ’अति आवश्यक स्निग्धाम्ले’ ( Essential Fatty Acids EFA) म्हटले जाते. शरीरात ही अतिआवश्यक स्निग्धाम्ले जीवनसत्वांचे काम करतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >वनस्पतीजन्य स्निग्धघटकांपासून अशी अतिआवश्यक स्निग्धाम्ले मिळतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >स्निग्धघटकांची शरीरात साधारण तीन ते चार महत्वाची कार्ये आहेत.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >ऊर्जा स्रोत:</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><br />प्रत्येक स्निग्धाम्लांची रचना वेगवेगळी असली तरी सर्वांमध्ये कार्बन व हायड्रोजनची बंधने भरपूर प्रमाणात असतात. याच कार्बन-हायड्रोजन बंधनांमुळे त्यांच्यात भरपूर ऊर्जा निर्माण कर्ण्याची शक्ती असते. ट्रायग्लिसराईड मुळे अगदी छोट्या जागेत भरपूर ऊर्जा साठविली जाते. स्निग्धाम्ले हे पाण्यात विरघळत नसल्यामुळे शरीरात त्यांची साठवण होण्यासाठी काही खास वेगळी पध्दत अवलंबली जाते.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >पेशींचे आवरण : </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><br />शरीरातील पेशींचे बाह्य आवरण अतिआवश्यक स्निग्धाम्लांपासून बनलेले आहे. पेशींच्या</span><a style="font-family: trebuchet ms; color: rgb(255, 255, 255);" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDsO4p1jvqI/AAAAAAAAAtI/dVrx8dIwr8Y/s1600-h/800px-Cell_membrane_detailed_diagram.svg.png"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDsO4p1jvqI/AAAAAAAAAtI/dVrx8dIwr8Y/s320/800px-Cell_membrane_detailed_diagram.svg.png" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5204770160822697634" border="0" /></a><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span> आतील गाभा जरी प्रथिनांपासून बनलेला असला तरी पेशींचे आवरण त्या गाभ्याचे संरक्षक कवच आहे. प्रत्येक पेशींचे कार्य वेगळे त्याप्रमाणे प्रत्येक पेशींचे आवरण वेगवेगळे असते. याकामी फॉस्फोलिपिडची महत्वाची भूमिका आहे. आवरण नसले तर पेशींना संरक्षण नाही म्हणूनच शरीरातील पेशींच्या तंदुरुस्तीसाठी स्निग्धघटके अत्यावश्यक आहेत.</span></span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >डोळ्याच्या आतील रेटीना</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span style="color: rgb(0, 0, 153);"> <span style="color: rgb(255, 204, 204);">( Retina) :</span><br /><br /></span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(255, 255, 255);"><span style="color: rgb(255, 255, 255);">हे आ</span>वरण अतिआवश्यक</span></span></span><a style="font-family: trebuchet ms; color: rgb(255, 255, 255);" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDsJvZ1jvoI/AAAAAAAAAs4/RV2Dmf3Z4AU/s1600-h/oog-retina.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 211px; height: 129px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDsJvZ1jvoI/AAAAAAAAAs4/RV2Dmf3Z4AU/s320/oog-retina.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5204764504350768770" border="0" /></a><span style="color: rgb(255, 255, 255);"> </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >स्निग्धाम्लांपासून बनलेले असते. डोळ्यात शिरलेल्या प्रकाशकिरणांची संवेदना डोळ्याच्या आतील या रेटीना पटलावर पडल्यानंतर ती मेंदूपर्यंत</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" > </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >पोहोचविली जाते. म्हणूनच आपण हे जग पाहू शकतो. डोळ्यांच्या तंदुरुस्ती साठी म्हणूनच स्निग्धघटक अत्यावश्यक आहेत</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >दोन मज्जातंतू जेथे जोडले जातात तेथेही एक पातळ आवरण असते तेही स्निग्धाम्लांपासून बनलेले असते. त्यामुळे एका मज्जातंतूपासूनची संवेदना दुस-या मज्जातंतूपर्यंत विनासायास पोहोचते. म्हणूनच मज्जासंस्थेच्या तंदुरुस्तीसाठी सुध्दा स्निग्धघटके आवश्यक आहेत.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >जीवनसत्वे व हार्मोन:</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" > शरीरातील चयापचयाची क्रिया ( metabolism) व्यवस्थित होण्यासाठी काही जीवनसत्चे व हार्मोन लागतात. काही स्निग्धाम्ले हेही कार्य करतात. त्याचप्रमाणे अ,ड,ई व के ही जीवनसत्वे पाण्यात न विरघळणारी आहेत पण ती स्निग्धघटकांमध्ये विरघळतात. त्यामुळे आहारात योग्यप्रमाणात स्निग्धघटक असतील तर ही जीवनसत्वे मिळू शकतात.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >कोलेस्टेरॉलचे प्रमाण संतुलित ठेवणे :</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >रक्तात कोलेस्टेरॉल नावाचा पांढरा मेणचट पदार्थ असतो. शास्त्रज्ञांच्या मते आहारातील असंपृक्त स्निग्धघटकांमुळे रक्तातील कोलेस्टेरॉलची पातळी मर्यादीत राहण्यास मदत होते तर .</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातील संपृक्त स्निग्धघटकांमुळे रक्तातील कोलेस्टेरॉलची पातळी वाढते. मग तो हृदयाला रक्तपुरवठा करणा-या रक्तवाहिण्यांच्या आतील आतील आवरणावर जमा होतो. त्यामुळे रक्तवाहिन्यांच्या भिंती खडबडीत, कडक व अरुंद बनतात. अशा रक्तवाहिन्यांमध्ये रक्ताची गुठळी लवकर जमते. त्यामुले हृदयाचा रक्त पुरवठा कमी होऊन हृदयविकाराचा झटका येतो.</span>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-2105091356423132092008-03-30T15:47:00.014+05:302010-09-27T11:55:17.928+05:30स्निग्धघटक ३ : पचन व शोषण<span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-family:trebuchet ms;font-size:130%;" > </span><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:100%;" ><br /><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;font-size:130%;" >पचन :Digestion</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातून मिळणा-या स्निग्धघटकांचे शरीरात पचन, शोषण ज्या प्रकारे होते ते समजायला तसे खूपच क्लिष्ट व अवघड आहे.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातून मिळणारे स्निग्धघटक हे जास्त करून नैसर्गिक स्निग्धघटक किंवा लांब साखळ्यांवाले ट्रायग्लिसराईड ( Long chain Triglycerides) असतात. या मध्ये संपृक्त तसेच असंपृक्त स्निग्धाम्ले असतात. त्याचप्रमाणे नैसर्गिक फॉस्फोलिपिड ( Phospholipids), कोलेस्टेरॉलसारखे स्टेरॉल व आणखी बरीच कमी जास्त महत्वाची स्निग्धघटके तसेच स्निग्धघटकांत विरघळणारी जीवनसत्वे असतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातील हे लांब साखळ्यावाले ट्रायग्लिसराईड पाण्यात न विरघळणारे असतात. आहारानंतर अन्न जेव्हा उदरात प्रवेश करते तेव्हा ते घुसळले जाते. या क्रियेमुळे स्निग्धघटकांतील कणांचा आकार एकदम छोटा केला जातो.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >पुढे हे छोटे कण लहान आतड्याच्या सुरवातीचा भाग ड्युओडेनम ( duodenum) मध्ये जातात. त्यानंतर</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >ड्युओडेनम ( Duodenum) मध्ये सिक्रेटिन ( Secretin) व कोलेसिस्टोकायनिन ( Cholecystokinin) हे स्राव स्रवतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >हे स्राव यकृतात (Liver) तयार झालेले पित्त व स्वादुपिंडात ( Pancreas) तयार झालेले पाचक रस ड्युओडेनम मध्ये यायला मदत करतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >यानंतर ट्रायग्लिसराईडचे पचन व शोषण होण्यासाठी दोन क्रिया व्हाव्या लागतात. या दोन क्रियांसाठी पित्तक्षार व स्वादुपिंडरसातील विद्रावके महत्वाची भूमिका बजावतात.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(१) इमल्सिफिकेशन ( Emulsification) :</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >ट्रायग्लिसराईचे छोटे कण तरंगत ठेवणा-या एकप्रकारच्या तेलकट द्रावाची निर्मिती करणे.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(२) हायड्रोलिसिस (Hydrolysis) : विकरद्वारे पचन:</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >विद्रावकांमार्फत ट्रायग्लिसराईडचे पचन होऊन एकाकी ग्लिसराईड ( monoglyceride) आणि स्निग्धाम्ले यात रुपांतर करणे व सुटे झालेले हे मोनोग्लिसराईड व स्निग्धाम्ले यांचे आतड्याच्या पेशींमार्फत रक्तामध्ये शोषण करणे. </span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आता या दोन क्रियांमध्ये यकृतात निर्माण झालेले पित्तक्षार व स्वादुपिंडरसातील लायपेज हे विद्रावक महत्वाची भूमिका बजावतात. ट्रायग्लिसराईडव्यतिरिक्तची इतर स्निग्धघटके व कोलेस्टेरॉल यांच्या विघटनासाठीही पित्तक्षार उपयोगी आहेत.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(१) इमल्सिफिकेशन: Emulsification :</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >या मध्ये पहिली महत्वाची भूमिका बजावतात यकृताकडून आलेल्या पित्तातील पित्तक्षार.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >हे पित्तक्षार ( Bile salts) हे कोलेस्टेरॉलपासून यकृतात तयार होतात. या पित्तक्षारांचे पाण्यात विरघळणारे व पाण्यात न विरघळणारे असे दोन भाग असतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >असे हे पित्तक्षार ट्रायग्लिसराईडच्या संपर्कात आले की क्षाराचा पाण्यात<br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >न</span><a style="font-family: trebuchet ms; color: rgb(255, 255, 255);" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPdZ1jvlI/AAAAAAAAAsg/_bnofZc_Ab0/s1600-h/emulsify.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPdZ1jvlI/AAAAAAAAAsg/_bnofZc_Ab0/s320/emulsify.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5204630054694534738" border="0" /></a><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" > <span>विरघळणारा</span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"><span> </span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span>भाग</span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"><span> <span style=";font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >स्निग्धघटकाला</span></span><span style=";font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" > </span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" ><img src="file:///C:/DOCUME%7E1/Snehal.G/LOCALS%7E1/Temp/moz-screenshot-14.jpg" alt="" /><img src="file:///C:/DOCUME%7E1/Snehal.G/LOCALS%7E1/Temp/moz-screenshot-15.jpg" alt="" /></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span style=";font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >आपल्यात </span>ओढून घेऊन दोन्हींचा </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >मिळून एक नवीन मिश्र कण तयार करतो. पित्तक्षाराचा पाण्यात विरघळणारा दुसरा भाग या मिश्रकणाभोवती कवचासारखा पसरतो. त्यामुळे ट्रायग्लिसराईडच्या कणांभोवती पाण्यात विरघळणारे कवच निर्माण होते. याच प्रक्रियेमुळे आहारातील पाण्यात न विरघळणा-या ट्रायग्लिसराईडचे बारीक बारीक कण किंवा थेंब होऊन ते तरंगत राहतात.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >(२) हायड्रोलिसिस (Hydrolysis) :</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >स्वादुपिंडाकडून आलेल्या स्वादुपिंड रसात लायपेज( Lipase), कोलिपज( cholepase)ही विद्रावके ( Enzymes) असतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >स्वादुपिंड रसातील कोलिपेज हे विद्रावक प्रथिन असून ते लायपेजला मदत करते.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >लायपेजला ट्रायग्लिसराईड व पित्तक्षार यांच्या मिश्रकणांजवळ स्थिर करण्याचे काम कोलिपेज करते तर पाण्यात विरघळणारे पित्तक्षार लायपेजला मिश्रकणांच्या मध्यभागी असलेल्या स्निग्धघटकांच्या कणांपर्यंत पोहोचायला वाट करून देतात. अशाप्रकारे लायपेज, कोलिपेज व पित्तक्षार यांचे मिळून एक त्रिकूट बनते. (लायपेज हे पाण्यात विरघळणारे विद्रावक असल्याने ते स्निग्धघटकांपर्यंत विनासायास पोहोचावे यासाठीच मिश्रकण बनविण्याची आधीची क्रिया व्हावी लागते. )</span><a style="font-family: trebuchet ms; color: rgb(255, 255, 255);" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPdp1jvmI/AAAAAAAAAso/gUDyYUoxLkw/s1600-h/lipased.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPdp1jvmI/AAAAAAAAAso/gUDyYUoxLkw/s320/lipased.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5204630058989502050" border="0" /></a><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आता कोलिपेजच्या मदतीने लायपेज या मिश्रकणांतील ट्रायग्लिसराईडच्या विघटणाच्या कामाला लागते. हे विघटन मुख्यत: १ व ३ या जागी होऊन त्यामुळे ट्रायग्लिसराईडचे रुपांतर दोन स्निग्धाम्ले व एक मोनोग्लिसराईड यांच्यामध्ये होते.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आधीच्या क्रियेमुळे निर्माण झालेले मिश्रकण जितके छोटे तितके लायपेज जास्त ठिकाणी कार्यरत राहुन जास्त चांगल्याप्रकारे ट्रायग्लिसराईडचे विघटन होते.</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;font-size:100%;" >शोषण ( Absorption)</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >विघटन झाल्यानंतर तयार झालेले मोनोग्लिसराईड व स्निग्धाम्ले<br />हे पित्तक्षारांबरोबरच राहून दुस-या</span><a style="font-family: trebuchet ms; color: rgb(255, 255, 255);" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPd51jvnI/AAAAAAAAAsw/s6z3mci7RiE/s1600-h/micelles.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDqPd51jvnI/AAAAAAAAAsw/s6z3mci7RiE/s320/micelles.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5204630063284469362" border="0" /></a><span style="color: rgb(255, 255, 255);"> </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" ><span style="font-size:100%;">स्निग्धघटकांबरोबर</span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" > </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >मिळून</span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"> </span><span style="color: rgb(255, 255, 255);"><span style="font-family:trebuchet ms;">एकप्रकारचे वेगळे कण( (micelles) बनवितात</span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >. <span style="color: rgb(204, 0, 0);">हे</span></span><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" > कण साधारण ४-८ नॅनोमायक्रॉन एवढ्या आकराचे असतात. आता हे कण शोषण ( absorption)होण्यासाठी तयार आहेत.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >आहारातील सर्व अन्नघटकांचे पचन झाल्यानंतर आतड्यात एक द्राव तयार होतो. विघटन झालेले स्निग्धघटकांचे हे कण ( micelles) त्या द्रावात तरंगत राहतात.</span><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >हा द्राव आतड्यात जसा मिसळत राहतो तसे हे कण लहान आतड्याच्या आतील आवरणाच्या पेशींचा आवरणावर आदळत राहतात व तेथून ते त्या पेशींमध्ये शोषले जातात. पित्तक्षार यासाठी मदत करतात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >पेशींमध्ये आलेली ही स्निग्धाम्ले ठराविक प्रथिनांबरोबर बांधली जातात. आता पुन्हा उलट्या क्रमाणे त्यांचे ट्रायग्लिसराईड मध्ये रुपांतर केले जाते. ही ट्रायग्लिसराईडस पुन्हा लायपोप्रथिने व फॉस्फोलिपिड बरोबर बांधली जाऊन त्यापासून चायलोमायक्रॉन ( chylomicron) व खूप कमी घनतेची लायपोप्रथिने बनतात. ही लायपोप्रथिने मग स्वेतरसार ( Lymph) स्रवली जातात. तेथून ती नंतर रक्तात नेऊन सोडली जातात.</span><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 255);font-family:trebuchet ms;" >मध्यम आकाराच्या ट्रायग्लिसराईड पासून मिळालेली स्निग्धाम्ले लायपोप्रथिनांशी संयोग न होता सरळ यकृताकडे जाणा-या रक्तात मिसळली जातात. यकृतात मग ती अल्ब्युमिन ( albumin) या प्रथिनाबरोबर बांधली जातात.</span>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-24777727112451448762008-03-20T17:57:00.004+05:302008-11-07T08:26:17.655+05:30स्निग्धघटक २ : प्रकार<p class="MsoNormal"> </p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Mangal;">रासायनिक</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">रचने</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">प्रमाणे</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">स्निग्धघटक</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">दोन</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">प्रकारांमध्ये</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">विभागले</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">गेले</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">आहेत</span><span style="">. <o:p></o:p></span></p><div> </div><p class="MsoNormal" style="margin-left: 0.25in; text-align: left;"><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;font-size:100%;" >(१) संपृक्त स्निग्धघटक : ( Saturated Fat )</span><span style=""><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;font-size:100%;" > :</span></span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK6tyMoFkI/AAAAAAAAArA/5U4rjOLyNzo/s1600-h/Saturated_Fat.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK6tyMoFkI/AAAAAAAAArA/5U4rjOLyNzo/s320/Saturated_Fat.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202425815297955394" border="0" /></a><span style="">यामध्ये प्रत्येक </span><span style="">कार्बन अणू दुस-या </span><span style="">अणूला एकाच बाजूने जोडलेला असतो व प्रत्येक कार्बन अणूला हायड्रोजनचे</span><span style=""> जास्तीत जास्त अणू जोडलेले असतात.</span><br /><span style="">संपृक्त तेले ही जास्तकरून प्राणीजन्य असतात. उदाहरणार्थ लोणी, तूप, मांस, गुरांची चरबी. तसेच</span><span style=""> </span><span style="">वनस्पतीजन्य डालडा, खोबरेल व पाम तेले ही सुद्धा संपृक्त तेले आहेत.</span><span style=""><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-left: 0.25in; text-align: left;"><span style="">या तेलांमध्ये मायरिस्टिक ( Myristic Acid) व पामिस्टिक ( Palmistic Acid) ही स्निग्धाम्ले असतात.</span><span style=""> त्या</span><span style="">मुळे रक्तातील कोलेस्टेरॉलचे प्रमाण वाढते. पर्यायाने त्यामुळे हृदयविकाराचा धोका वाढतो.</span><span style=""> <o:p></o:p></span></p><div> </div><p style="text-align: right;" class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-left: 48pt; text-indent: -30pt; text-align: left;"><span style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(255, 0, 0);font-size:130%;" >(२) असंपृक्त स्निग्धघटक:</span><span style="color: rgb(255, 0, 0);font-size:130%;" >Unsaturated fat</span><br /></span></p><div style="text-align: left;"><span style="font-family:Mangal;">यामध्ये स्निग्धाम्लांच्या साखळीत कार्बन अणूमध्ये एकापेक्षा जास्त ठिकाणी दुहेरी बंधने असतात. जास्तीत जास्त २२ कार्बनचे अणू व सहा ठिकाणी दुहेरी बंधने अशा असंपृक्त स्निग्धघटकांना २२:६ स्निग्धाम्ल असे म्हणतात.</span><br /><span style="font-family:Mangal;">ज्या स्निग्धघटकामध्ये कार्बनची जास्तीत जास्त दुहेरी बंधने तितका तो स्निग्धघटक मऊ व नरम असतो. कार्बनच्या साखळीवर त्याच्या नरम पणा अवलंबून असतो. </span><br /></div><p class="MsoNormal" style="margin-left: 48pt; text-indent: -30pt; text-align: left;"><span style="font-family:Mangal;">ही</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">तेले</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">वनस्पतीजन्य</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असतात</span><span style="">. </span><span style="font-family:Mangal;">उदाहरणार्थ</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">शेंगदाणे</span><span style="">, </span><span style="font-family:Mangal;">बिया</span><span style="">, </span><span style="font-family:Mangal;">सोयाबिन</span><span style="">, </span><span style="font-family:Mangal;">मका</span><span style=""> , </span><span style="font-family:Mangal;">सूर्यफुलाचे</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">बी</span><span style="">, </span><span style="font-family:Mangal;">ऑलिव्ह</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">व</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">तीळ</span> <span style="font-family:Mangal;">इत्यादिपासून</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">काढलेली</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">तेले</span><span style="">.<br /></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-left: 48pt; text-indent: -30pt; text-align: left;"><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Mangal;font-size:100%;" >यातही</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:100%;" > </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Mangal;font-size:100%;" >दोन</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:100%;" > </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Mangal;font-size:100%;" >प्रकार</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:100%;" > </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Mangal;font-size:100%;" >आहेत</span><!--[if !supportLists]--><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:14;" ><span style=""><span style="font-size:130%;">.</span></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-left: 48pt; text-indent: -30pt; text-align: left;"><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:14;" ><span style=""><span style="font-size:130%;">(</span><span style="font-size:130%;">अ)</span><span style=""> </span></span></span><!--[endif]--><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:130%;" dir="ltr" ><span style="font-family:Mangal;">एकेरी</span></span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:130%;" > </span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:130%;" >असंपृक्त</span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:130%;" > </span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:130%;" >तेले</span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:14;" ><span style="font-size:130%;"> : MonoUnsaturated Fatty</span></span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:14;" > <span style="font-size:130%;">Acids ( MUFA):</span></span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-left: 0.25in; text-align: right;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLAZiMoFoI/AAAAAAAAArg/SH7GletE6P8/s1600-h/Unsaturated_Fat.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 268px; height: 106px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLAZiMoFoI/AAAAAAAAArg/SH7GletE6P8/s320/Unsaturated_Fat.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202432064475371138" border="0" /></a><span style="font-family:Mangal;">यात</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">कार्बनचे</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">एकच</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">दुहेरी</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">बंधन</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असते</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">व</span><span style=""> <span style=""> </span></span><span style="font-family:Mangal;">त्यात</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">ओलेइक</span><span style=""> ( </span><span style="">Oleic acid) <span style=""> </span></span><span style="font-family:Mangal;">हे</span><span style=""> <span style=""> </span></span><span style="font-family:Mangal;">स्निग्धाम्ल</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असते</span><span style="">. ओलेईक स्निग्धाम्लाच्या आकृतीत कार्बनचे एकच दुहेरी बंधन दिसते आहे.)<br /><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-left: 0.25in; text-align: right;"><br /><span style=""> <o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:130%;" >(ब) अतिअसंपृक्त</span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:130%;" > </span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-family:Mangal;font-size:130%;" >तेले</span><span style="color: rgb(0, 102, 0);font-size:130%;" > : PolyUnsaturated Fatty Acid ( PUFA) :</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK74yMoFlI/AAAAAAAAArI/7Sa61nJ_0lk/s1600-h/unsaturated-fat.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 252px; height: 99px;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK74yMoFlI/AAAAAAAAArI/7Sa61nJ_0lk/s320/unsaturated-fat.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202427103788144210" border="0" /></a><span style="font-family:Mangal;">यामध्ये</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">कार्बनची</span><span style=""> <span style=""> </span></span><span style="font-family:Mangal;">दोन</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">किंवा</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">दोनापेक्षा</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">जास्त</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">दुहेरी</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">बंधने</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असलेली</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">स्निग्धाम्ले</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असतात</span><span style="">. </span><span style="font-family:Mangal;">यातील</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">मुख्य</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">स्निग्धाम्ल</span><span style="">( </span><span style="font-family:Mangal;">मेदाम्ल</span><span style="">) </span><span style="font-family:Mangal;">आहे</span><span style=""><span style=""> </span></span><span style="font-family:Mangal;">लिनोलेईक</span><span style=""> ( Linoleic Acid). </span><span style="font-family:Mangal;">या</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">मेदाम्लाची</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">इतर</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">रुपे</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">पण</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">असतात</span><span style="">. </span><span style="font-family:Mangal;">लिनोलीक</span><span style=""><span style=""> </span>( Linoleic) </span><span style="font-family:Mangal;">आणि</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">अरचिडोनीक</span><span style=""> ( Arachidonic Acid) </span><span style="font-family:Mangal;">ही</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">सर्व</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">अतिआवश्यक</span><span style=""> ( Essential Fatty Acids) </span><span style="font-family:Mangal;">स्निग्धाम्ले</span><span style=""> </span><span style="font-family:Mangal;">आहेत</span><span style="">. <o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: right;" class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: right;" class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><div style="text-align: left;"><span style=""><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">स्निग्धघटकांचे स्वरूप :</span></span><br /></div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="">सामान्य तपमानाला ही स्निग्धघटके ज्या स्वरुपात राहतात त्यानुसारही त्यांचे दोन गट आहेत. <o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style=""><span style="color: rgb(255, 0, 0);font-size:130%;" >(१) द्रवरूप : Liquid Fat</span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="">हे स्निग्धघटक <span style=""> </span></span><span style="">नेहमीच्या तपमानात </span><span style="">द्रवस्वरूपात राहतात. ती असंपृक्त असून अशी तेले वनस्पतीजन्य <span style=""> </span>व मांसापासून मिळणारी असतात. <o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><div style="text-align: left;"><span style=""><span style="color: rgb(255, 0, 0);font-size:130%;" >(२) </span></span><span style=""><span style="color: rgb(255, 0, 0);font-size:130%;" >घनरुप : Solid Fats</span></span><br /></div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLAZyMoFpI/AAAAAAAAAro/mTAGKMli1jk/s1600-h/butter.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 64px; height: 57px;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLAZyMoFpI/AAAAAAAAAro/mTAGKMli1jk/s320/butter.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202432068770338450" border="0" /></a><span style="">ही स्निग्धघटके नेहमीच्या तपमानात द्रवरूप न राहता घन स्वरूपात अथवा कडक स्वरुपात राहतात. <span style=""></span></span><span style="">कार्बनच्या दुहेरी साखळीला हायड्रोजन्चे अणू जोडून तेलांपासून कडक वा घन स्वरुपातील स्निग्धघटक बनविता येतो.</span></p><p style="text-align: right;" class="MsoNormal"><br /><span style=""> <o:p></o:p></span></p><div style="text-align: right;"> </div><p style="text-align: right;" class="MsoNormal"><span style=""><span style=""> </span><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: left;"> <span style="">असंपृक्त ( Unsaturated ) व अतिअसंपृक्त ( PolyUnsaturated PUFA) स्निग्धघटक हे आरोग्याच्या दृष्टीने उत्तम असतात. संपृक्त तेलांमुळे रक्तातील कोलेस्टेरॉलचे प्रमाण वाढून हृदयविकाराला निमंत्रण मिळते.</span></div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-37591511210206682742008-03-10T16:32:00.000+05:302008-11-07T08:26:18.374+05:30स्निग्धघटक १ : रचना<span style=""><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:130%;" >आहारातील स्निग्धघटक : Dietary Fat</span><o:p></o:p></span> <p class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKw-iMoFgI/AAAAAAAAAqg/76WVPauJYpM/s1600-h/Oil.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 148px; height: 127px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKw-iMoFgI/AAAAAAAAAqg/76WVPauJYpM/s200/Oil.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202415107944486402" border="0" /></a><span style="">आहारातील तेल, तूप, चरबी हे सर्व स्निग्धघटक आहेत.<span style=""> </span>स्निग्धघटक, चरबी, तेले अथवा फॅट हे सर्व रासायनिक पदार्थांचे गट आहेत. कार्ब ( कार्बन) ,</span><span style=""> </span><span style="">हायड्रोजन व ऑक्सिजन यांच्या </span><span style="">संयोगाने हे स्निग्धघटक अथवा चरबी बनत</span><span style="">े.</span><span style=""> <o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">आपल्या रोजच्या आहारातील हा एक महत्वाचा घटक असून शरीराला याची विविधप्रकारे गरज भासते. <span style=""> </span>सर्वप्रथम या स्निग्धघटकांपासून भरपूर ऊर्जा मिळते. १ ग्रॅम प्रथि</span><span style="">ने किंवा कार्बोदकांपासून मिळणा-या ऊर्जेच्या दुप्पटीने</span><span style=""> १ग्रॅम स्निग्धघटक ऊर्जा देतात.</span><span style=""> <o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">स्निग्धतेमुळे आपले </span><span style="">अन्न खाण्यालायक चवदार होते. पोळीवर अथवा वरणभातावर तूप घातले तर एक वेगळीच चव येते. तेल हे आपले अन्न शिजविण्यासाठी लागणारे माध्यम पण आहे. तेलाची फोडणी नसेल तसे कोणतीही</span><span style=""> भाजी शिजवायची कशी? भजी /वडे / सामोसे<span style=""> </span>तळायचे कसे?</span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">आहारातील तेलांमुळे आपले पोट लवकर रिकामे होत नाही व खाल्लेल्या अन्नाच्या उदरातील पचनासाठी वेळ मिळतो.</span><span style=""> <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">श</span><span style="">रीराला आवश्यक अशी काही जीवनसत्वे फक्त चरबी / तेलामध्येच विरघळतात त्यामुळे ती रक्तात शोषली</span><span style=""> जाऊन शरीराला मिळतात.</span><span style=""> <o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">काही स्निग्धाम्ले ( Fatty Acid) शरीराच्या वाढीसाठी अत्यंत आवश्यक आहेत. पण शरीर त्यांची निर्मिती करू</span><span style=""> शकत नाही. अशा स्निग्धाम्लांना ’अति आवश्यक स्निग्धाम्ले’ ( Essential Fatty Acids) <span style=""> </span>म्हणतात.</span><span style=""> </span><span style="">वनस्पतीजन्य स्निग्धघटकांपासून अशी “अतिआवश्यक स्निग्धाम्ले”मिळतात. ही शरीराच्या वाढीसाठी , पेशींच्या कार्यासाठी आवश्यक आहेत. शरीरात ही अति आवश्यक स्निग्धाम्ले जीवनसत्वांचे कार्य करतात.</span><span style=""> <o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" >स्निग्धाघटकांची रचना :</span></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">फॅट किंवा स्निग्धघटके बनतात स्निग्धाम्ल ( Fatty Acid)<span style=""> </span>व ग्लिसरॉल ( हे मद्यार्क </span><span style="">आहे) या दोन मूलभूत</span><span style=""> <span style="font-size:100%;">घटकांपासून.</span> <o:p></o:p><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;font-size:100%;" >स्निग्धाम्ल: मेदाम्ल : Fatty </span></span><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;font-size:100%;" ><span style="color: rgb(255, 0, 0);">A</span></span><span style=""><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;font-size:100%;" >cid :</span> <o:p></o:p></span></p> <p style="color: rgb(255, 0, 0);" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKxOiMoFhI/AAAAAAAAAqo/ZHJPc84q87w/s1600-h/Fatty+acid_structure2.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 107px; height: 85px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKxOiMoFhI/AAAAAAAAAqo/ZHJPc84q87w/s200/Fatty+acid_structure2.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202415382822393362" border="0" /></a></span></p><p class="MsoNormal"><span style="">कार्बन अणूंच्य़ा लांबच लांब</span><span style=""> साखळीला हायड्रोजनचे अणू जोडले जाऊन स्निग्धाम्ल</span><span style=""> बनते. तीन स्निग्धाम्लांच्या साखळीला ग्लिसरॉल किंवा ग्लिसरीनचा अणू जोडला</span><span style=""> जाऊन फॅट किंवा स्निग्धघटक </span><span style="">बनतो.</span></p><p class="MsoNormal"> </p> <p style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><span style="">ग्लिसरॉल :: ग्लिसरीन : Glycerol :</span></span></p><p class="MsoNormal"><span style=""> <o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK_QSMoFnI/AAAAAAAAArY/G2cgE0q8y9Y/s1600-h/glycerol_cropped.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDK_QSMoFnI/AAAAAAAAArY/G2cgE0q8y9Y/s320/glycerol_cropped.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202430806049953394" border="0" /></a></p> <p class="MsoNormal"><span style="">ग्लिसरॉल/ </span><span style="">ग्लिसरीन हे शर्करा मद्यार्क आहे. हे <span style=""> </span>वासविरहीत द्र्वरूप स्वरुपाचे असून <span style=""> </span>कार्बनचे तीन </span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">अणू <span style=""> </span>व तीन हायड्रोक्सी( OH) घटक एकमेकांना जोडले गेल्यामुळे बन</span><span style="">ते.<br />बाजूच्या आकृतीत ग्लिसरॉलची रचना दर्शविली आहे.</span></p><p class="MsoNormal"><span style=""><span style="font-size:100%;"><br /></span></span></p><p class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLCyCMoFqI/AAAAAAAAArw/YyGWFkKd2vI/s1600-h/Fatty+acid_structure.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 260px; height: 222px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDLCyCMoFqI/AAAAAAAAArw/YyGWFkKd2vI/s320/Fatty+acid_structure.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202434684405421730" border="0" /></a></p><p class="MsoNormal"><span style=""><span style="font-size:100%;">ग्लिसरॉलच्या या </span></span>सांगाड्याला तीन <span style=""> </span>स्निग्धाम्लांच्या साखळ्या <span style=""> </span>जोडल्या जाऊन स्निग्धघटक बनतात</p><br /><p class="MsoNormal" style="margin-left: 0.25in;"><span style=""> <o:p></o:p></span></p>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-67316775472344778262008-02-28T13:24:00.000+05:302008-11-07T08:26:18.811+05:30कार्बोदके ७ : तंतू<span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" >आहारातील नैसर्गिक तंतू : Fiber</span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKETSMoFdI/AAAAAAAAAqI/Gn1C05WHRI0/s1600-h/fibre.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 117px; height: 138px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKETSMoFdI/AAAAAAAAAqI/Gn1C05WHRI0/s200/fibre.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202365986403522002" border="0" /></a><br />जमिनीतून उत्पन्न होणा-या सर्व वनस्पतीजन्य अन्नप्रकारांअमध्ये हे तंतू ( Fiber ) असतात.<br />तंतू हा एक घटक नसून अनेक घटकांचे बनलेले असतात. वनस्पती आहाराचा जो भाग आपण पचवू शकत नाही त्याभागापासून तंतू मिळतात. गव्हाचे पीठ चाळून जो निघतो तो कोंडा, पालेभाज्या निवडल्यानंतर आपण ज्या टाकून देतो त्या काड्या, एवढेच काय पालेभाजीच्या पानांच्या शिरा तसेच मूग-मटकी इत्यादी कडधान्यांची टरफले हे सर्व तंतूंचेच बनलेले असतात.<br />तंतू हे संयुक्त कार्बोदके आहेत. यातही प्रकार आहेत.<br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;">(१) विरघळणारे तंतू : Digestible Fiber</span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKFwSMoFfI/AAAAAAAAAqY/CSsMYY7HGJM/s1600-h/Soybean_Hulls.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 120px; height: 101px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKFwSMoFfI/AAAAAAAAAqY/CSsMYY7HGJM/s200/Soybean_Hulls.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202367584131356146" border="0" /></a>आहारातील हे तंतू आतड्यामध्ये असलेया सूक्ष्म जंतूंमुळे विरघळविले जातात. ओट, सफरचंद आणि काही भाज्या तसेच सोयाबिन यापासून मिळणारे तंतू हे विरघळणारे तंतू या प्रकारचे असतात.. ह्याच प्रकारच्या तंतूंमुळे आहारातील साखरेचे रक्तात शोषण होण्याची क्रिया मंदावते.<br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;">(२) न विरघळणारे तंतू : Undigestible Fiber</span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKEEiMoFcI/AAAAAAAAAqA/qRyS63eUJZs/s1600-h/cellulose-fibers.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SDKEEiMoFcI/AAAAAAAAAqA/qRyS63eUJZs/s200/cellulose-fibers.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5202365733000451522" border="0" /></a>वनस्पतींच्या पेशींचे आवरण ’सेल्युलोज’ (Cellulose) तंतूंपासून बनलेले असते. हे तंतू तुमच्या शरीरात विरघळत नाहीत अथवा त्यांचे पचनही होऊ शकत नाही. हे तंतू आहे त्याच स्वरुपात चोथ्याच्या रुपाने आतड्यामधून पुढे ढकलले जातात. थोडक्यात काय तर हे तंतू म्हणजे अन्नाचे पचन होऊन उरलेला चोथा.<br />चोथा म्हटलं की कसं अगदी टाकावू वाटतं ! किंवा चावून गिळलेलं अन्न पुन्हा तोंडात आणून रवंथ करीत बसलेली जनावरेच आपल्या डोळ्यासमोर येतात. पण असे असले तरी या चोथ्याचा आपल्या शरीराला काही उपयोग नाही हे मात्र खरे नाही. म्हणनच याला चोथा या तुच्छतादर्शक शब्दापेक्षा तंतू हाच शब्द जास्त योग्य वाटतो.<br /><br /><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" >तंतूंचे कार्य:</span><br />भारतीय आहार हा अगदी पुर्वीपासूनच मुख्यत्वे शाकाहारीच आहे. त्यामुळे भारतीय आहारात तंतूची कमतरता कधीच नव्हती. मात्र युरोप/ अमेरिकेतील लोकांचा आहार हा मुख्यत्वे मांसाहारी आहे. त्यामुळे तेथील आहारात या तंतूंचे प्रमाण खूपच कमी असते. आहारातील या टाकावू घटकाकडे शास्त्रज्ञांचे लक्ष अगदी अलिकडेच गेलेले आहे. शास्त्रज्ञांना असे आढळून आले की मोठ्या आतड्याच्या कॅन्सरचे प्रमाण हे आशियाई लोकांपेक्षा पाश्चिमात्य लोकांमध्ये खूप आहे व याचे मुख्य़ कारण म्हणजे पाश्चिमात्य आहारातील म्हणजेच मांसाहारातील तंतूची कमतरता.<br />दुस-या महायुध्दामध्ये इंग्लंडमध्ये सरकारला अन्नाचे ( यात लोणी व पाव आले) रेशनिंग करावे लागले. बागेमध्ये फुले वाढवायच्याऐवजी पालेभाज्या लावायला सरकारने प्रोत्साहन दिले. यामुळे तेथील लोकांच्या आहारातील तंतूंचे प्रमाण आपोआपच वाढले.<br /><br />आहारातून सहज व स्वस्तपणे मिळू शकणारे हे तंतू आरोग्याच्या दृष्टीने खूप महत्वाची कार्ये बजावतात.<br /><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">(१) शौच बांधणी :</span> आपल्या रोजच्या आहारातील अन्नघटकांचे पचन झाल्यावर शरीरास उपयुक्त अशी पोषक अन्नतत्वे रक्तामध्ये शोषली जातात, पण पचनाच्या क्रियेमधून शरीरास उपयुक्त नसलेले असे काही टाकावू पदार्थही निर्माण होतात. हे टाकावू पदार्थ आपल्या पचन संस्थेत तसेच साचून राहिल्यास शरीरास अपायकारक बनू शकतात.<br />या सर्व टाकावू घटकांना मलाच्या रुपाने शरीराबाहेर टाकणे आवश्यक आहे. आहारातील न विरघळणा-या तंतूंचा चोथा या सर्व टाकावू घटकांना एकत्र बांधतो व त्याचा गोळा बनवितो. तसेच हा तंतूंचा चोथा मोठ्या आतड्यामध्ये पाण्याचा अंश रोखून धरतो त्यामुळे बनलेला मल मऊ राहतो. तो तसा राहिल्याने आतड्यातून तो पुढे सरकायला व शेवटी शरीराबाहेर टाकायला मदत होते.<br />म्हणजेच हे न विरघळणारे तंतू शौचास साफ होण्यास मदत करतात. मलावरोध व बध्द्कोष्टता यास वाव मिळत नाही. म्हणजेच हे तंतूमय घटक आतड्याचे रक्षण करून मोठे आतडे निरोगी ठेवण्याचे काम करून त्याची कार्यक्षमता वाढवितात.<br />आहारात जर हे तंतू कमी असतील तर शरीरात योग्य प्रमाणात मल निर्माण होत नाही. झालाच तर खूप कडक होतो. असा कडक व कमी मल शरीराबाहेर टाकताना मोठ्या आतड्याला खूप त्रास होतो. मल बाहेर टाकताना दुखते. असे वारंवार झाले तर गुदद्वारात जखम होऊन रक्त पडते. असा त्रास होणा-या व्यक्तीला पुढे आतड्याचा कॅन्सर होऊ शकतो.<br />रोजच्या आहारात भरपूर पालेभाज्या, सालिसकट खाता येतील अशी फळे यांचा समावेश असेल तर त्यातून भरपूर प्रमाणात तंतू मिळून मलावरोध/बध्द्कोष्टता व अंती आतड्याचा कॅन्सर यासारखे विकार टाळता येतीत.<br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">(२) साखरेचे प्रमाण संतूलित ठेवणे :</span><br />मधूमेही व्यक्तींच्या रक्तातील साखरेचे प्रमाण असंतुलितपणे वाढलेले असते. या प्रकारच्या तंतूंमुळे आहारातील साखर कमी शोषली गेल्याने अशा व्यक्तींच्या रक्तातील साखर काही अंशी तरी संतुलित राहू शकते. त्यामुळे या गुणधर्मामुळे मधूमेही व्यक्तीना असे तंतू वरदान ठरू शकतात.<br /><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">(३) कोलेस्टेरॉलची पातळी कमी करणे : </span><br />तसेच यांच्यामुळे कोलेस्टोरॉलची रक्तातील वाढलेली पातळी कमी केली जाते. कोलेस्टेरॉलचे प्रमाण कमी झाल्याने अशा व्यक्तीला हदयाचे आजार होत नाहीत.<br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 0, 0);"><span style="color: rgb(204, 0, 0);">(४) वजन कमी करण्यासाठी : </span></span><br />आहारात जर भरपूर तंतू असतील तर ते अन्न चावायला वेळ लागतो. त्यामुळे अन्न कमी खाल्ले जाते. अन्न कमी खाऊनसुद्धा पोट लवकर भरते. पोट तर भरते पण अशा भरपूर तंतूयुक्त आहारातून साखर व ऊर्जा ही कमीच मिळते. त्यामुळे वजन वाढत नाही. वजन कमी करण्यासाठी अशा आहाराचा अवलंब केला जातो.<br />आहारात जर जास्त साखर असेल अथवा वजन व जाडी प्रमाणाबाहेर वाढली असेल तर आहारातून तंतूमय पदार्थांचा जास्त वापर करणे फायद्याचे ठरते. तसेच हे तंतूमय पदार्थ सहज उपलब्ध असतात शिवाय स्वस्तही.<br /><br /><br />वरील सर्व कारणांसाठी म्हणूनच आरोग्याच्या दृष्टीने प्रौढ व्यक्तीच्या रोजच्या आहारात ३० ग्रॅम तंतू असणे आवश्यक आहे.<br />काही देशांमध्ये बंद पाकिट अथवा डब्यातून जे अन्नपदार्थ मिळतात त्यातील तंतूंचे प्रमाण त्यावर लिहिलेले असते. रोजच्या आहारातील काही नेहमीच्या अन्नपदार्थांतील तंतूंचे प्रमाण येथे दिले आहे. या तक्त्याच्या आधारे तुमच्या आहारात योग्य प्रमाणात तूतू आहेत का हे तुम्ही ठरवू शकाल. नसतील तर कोणत्या पदार्थांचा समावेश करायचा हेही तुम्ही ठरवू शकाल.<br /><table class="MsoNormalTable" style="margin-left: 5.4pt; border-collapse: collapse;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style=""> <td style="border: 1pt solid windowtext; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style="">अन्नप्रकार <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: solid solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">अन्नपदार्थ ( १०० ग्रॅम) <o:p></o:p></span></p> </td> <td colspan="2" style="border-style: solid solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 99pt;" width="132"> <p class="MsoNormal"><span style="">तंतूंचे प्रमाण ( ग्रॅम) <o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="7" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">धान्ये<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="" lang="AR-SA">गव्हाचा कोंडा</span><span style=""><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">४४<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="" lang="AR-SA">सोयाबिन पिठ </span><span style=""><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१४.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">गव्हाचे पिठ<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">९.६<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">पॉलिश न केलेले <span style=""> </span>साधे तांदूळ <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">५.५<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">मका<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">४.७<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">सोजी/मैदा<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">पॉलिश केलेला पांढरा तांदूळ <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">०.८<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="6" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">डाळी / द्विदले <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">वाटाणे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१२.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">शिजवलेले कडधान्य<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">७.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">डबाबंद वाटाणे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">६.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">मसूळ डाळ<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.७<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">मोठे द्विदल<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.४<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">वेलिवरील द्विदल<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.४<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="3" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">भाज्या <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">पालक<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">६.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">ब्रोकोलि <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">२.९<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">फूल कोबी ( फ्लॉवर)<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१८.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="5" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">फळे <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">केळी<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.८<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">स्ट्रॉबेरी<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.२<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">सफरचंद<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">२.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">संत्रे <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१.५<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">अननस <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१.२<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="4" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">कंदमूळे <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">गाजर <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">३.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">बीट <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">२.५<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">भाजलेले बटाटे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">२.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">उकडलेले बटाटे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">२.०<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="3" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style=""><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="">सुकामेवा<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">बदाम <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१४.३<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">खारीक / खजूर<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">८.७<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">मनुके/ बेदाणे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">६.८<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td rowspan="2" style="border-style: none solid solid; padding: 0in 5.4pt; width: 81pt;" width="108"> <p class="MsoNormal"><span style="">टणक सालीच्या बिया<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">ओला नारळ<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">१३.८<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> <tr style=""> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 153pt;" width="204"> <p class="MsoNormal"><span style="">शेंगदाणे<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border-style: none solid solid none; padding: 0in 5.4pt; width: 1.25in;" width="120"> <p class="MsoNormal"><span style="">८.१<o:p></o:p></span></p> </td> <td style="border: medium none ; padding: 0in;" width="12"><p class="MsoNormal"> </p><br /></td> </tr> </tbody></table>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-81624959216023298102008-02-18T15:08:00.000+05:302008-11-07T08:26:19.088+05:30कार्बोदके ६ : साखरेला आवरा<span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><span style="font-weight: bold;">साखरेला वेळीच आवरा</span></span><br />आता ’गुळाचा गणपती’झाल्यावर तुम्ही साखर खाणे कमी करू म्हणाल तर कदाचित ते शक्य होणार नाही. तुमच्या जीभेवर वेगवेगळ्य़ा चवींसाठी विशिष्ट ग्रंथी असतात. तुमच्या नेहमी गोड खाण्याने गोड चवीसाठी असलेल्या ग्रंथींना त्याची सवय होते. मग मध्येच तुम्ही गोड खाणार नाही म्हटले तरी त्या ग्रंथी तुम्हाला तसे करू देणार नाहीत. तुमच्या जीभेला गोड खाण्याची सवय लागण्याआधीच तुम्ही तुमच्या जीभेला वेगळ्या चवीची सवय लावू शकता.<br />पण जर आता ही सवय लागलीच असेल तरीही घाबरू नका. मनात आणले तर तुम्ही साखरेचे प्रमाण निश्चित कमी करू शकता.<br />गोड पदार्थ बनविताना दर वेळी थोडी कमी साखर वापरा. दूध साखर घालून पित असाल तर पुढच्यावेळी त्यात कमी साखर घाला. असे दरवेळी प्रमाण कमी करत करत साखर न घालताच दूध प्यायला शिका.<br />प्रक्रिया केलेल्या तयार पेयांऐवजी ताज्या फळांचे रस साखर न घालता पिण्याची सवय करा. शक्य असेल तेव्हा साखरेऐवजी गूळ वापरा. चहा व कॉफी पित असाल तर त्यामध्ये कमी साखर घाला. गोड पदार्थ खायचाच असेल तर मूख्य जेवणानंतर खा म्हणजे थोडा खाल्ला जाईल. गोड खाल्ल्यावर व्यवस्थित चूळ भरा अथवा ब्रशने दात साफ करण्य़ास विसरू नका.<br />हे सर्व आठवणीने केलेत तर गोड खाणे हळूहळू कमी करू शकाल. तुमच्या तोंडाचे व दातांचे आरोग्य तुमच्याच हाती आहे. जास्त गोड न खाणे हिताचेच आहे.<br /><br /><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><span style="font-weight: bold;">गुळाविषयी थोडेसे</span></span><br />आपल्या देशात साखरेऐवजी गोड चवीसाठी गूळ वापरला जातो. गोडी देणा-या पदार्थांची भारतातील एकूण मागणी साधारण ५०कोटी टण आहे. त्यापैकी साधारण ३५ टक्के गरज केवळ गुळाने भागते.<br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SCQcRtC8qYI/AAAAAAAAAm8/u315C5fJz3U/s1600-h/Jaggery.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 223px; height: 166px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SCQcRtC8qYI/AAAAAAAAAm8/u315C5fJz3U/s320/Jaggery.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5198310960367708546" border="0" /></a>१०० ग्रॅम गुळामध्ये साधारण पुढील घटक आहेत.<br />स्निग्धघटक : ०.४<br />कॅल्शियम : ८० मिलिग्रॅम<br />फॉस्फरस : ४० मिलिगॅम<br />लोह : ११.४ मिलिग्रॅम<br />इतर खनिजे :०.६ -१ ग्रॅम<br /> कॅरोटीन : १६८ मिलिगॅम<br /> ’क’ जीवनसत्व :२५ मिलिगॅम<br /> उष्मांक ( कॅलरीज) : ३८३<br /><br />साखरेतील सुक्रोज मुळे अनेक व्याधी होतात. गुळातही सुक्रोज असते पण अतिशय कमी प्रमाणात असते. म्हणूनच साखरेपेक्षा गूळ अधिक चांगला कारण त्यातील अनेक घटक आपल्या उपयोगी पडतात. गुळामुळे ताजे तवाने वाटते तसेच घशाला आराम मिळतो. हृदयालाही गूळाचा उपयोग होतो. तेव्हा साखरेऐवजी गुळाचा वापर अधीक चांगला असे संशोधकांचे म्हणणे आहे.<br />गुळातील या घटाकांमुळे पाश्चात्य देशांमध्ये त्याचे महत्व वाढत आहे. आपल्या देशात भरपूर गूळ तयार होतो. तो इतर देशांना निर्यातही होतो. तेव्हा आपण आवश्यक तेथे व शक्य असेल तेव्हा साखरेऐवजी गूळ वापरा...Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-45789160263299814642008-02-10T14:09:00.000+05:302008-05-20T20:21:16.771+05:30कार्बोदके ५ : अतिरेक<span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" >आहारातील साखर</span><br />शंभर वर्षापुर्वी माणूस साधारण वर्षाला दोन किलो साखर खात असे. आता त्याचे प्रमाण पन्नास किलो झालेले आहे. तुमच्या घरात माणसी किती साखर वापरली जाते हे एकदा पहा.कदाचित तुम्ही एकटेच आठवड्याला अर्धाकिलो साखर खात असाल. तर मात्र हे प्रमाण खूपच जास्त आहे.<br /><br />आणि हे कमी म्हणून की काय तुम्ही केक, बिस्किटे, गोड पक्वान्न, चॉकलेट व पळांचा रस, इतर पेये यामधूनही तेवढीच साखर घेत असता. हे प्रमाण तर अतीच झाले.!<br />पण निदान वरील पदार्थ खाताना तुम्ही साखर खात आहात हे समजते तरी पण तुम्ही जेव्हा टोमॅटो केचप, भाजलेली कडधान्ये, प्रक्रिया केलेले अन्न खाता तेव्हाही साखर तुमच्या शरीरात जातच असते फक्त तेव्हा तुम्हाला ती दिसत अथवा जाणवत नाही. खरे वाटत नाही ना.. पण घरी आणलेल्या प्रक्रिया केलेल्या अन्नपदार्थाच्या पाकिटावरील माहीती एकदा वाचून पहा..त्यात तुम्हाला नक्कीच साखर आढळून येईल.<br /><br />कार्बोदके कोणत्याही रुपात ( तंतू सोडून) खाल्ली तरीही त्यांचे रुपांतर ग्लुकोज साखरेत होते हे तर आता तुम्हाला कळलेच आहे.<br />तयार साखर खाण्यापेक्षा जर तुम्ही पिष्टमय तत्व म्हणजेच संयुक्त कार्बोदके व तंतूमय कार्बोदके आहारातून घेतली तर ती तुमच्या शरीराला जास्त आरोग्यदायी आहेत. एकतर नुसती साखर खाण्यापेक्षा धान्ये, कडधान्ये, तांदूळ, बटाटे इत्यादीमुळे तुमची भूक शमते. तसेच त्यातील संयुक्त कार्बोदकांचे पचन हळूहळू झाल्याने तुम्हास वारंवार खावे लागत नाही. तसेच सर्वात महत्वाचे म्हणजे त्यापासून मिळणारी ऊर्जा, शक्ती तुम्हास जास्त वेळ पुरते.<br /><br /><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" >साखरेचा अतिरेक</span><br />साखर शरीरात लगेच शोषली जाऊन सर्व पेशी व अवयवांपर्यंत लगेच पोहोचल्याने ती शरीराला त्वरीत ऊर्जा व शक्ती देते म्हणून खूप खेळल्यावर अथवा खूप व्यायाम झाल्यावर खूप ऊर्जा मिळावी म्हणून तुम्ही फक्त सतत साखरच खाल्ली तर ते बरोबर नाही. कारण त्यापासून शरीराला काही पोषक तत्वे मिळत नाहीत.<br />इतर आहार न घेता नुसतीच साखर खाल्ली तर भूकेची जाणीव सतत राहते तसेच तुम्हास दुसरी पोषकतत्वे व तंतूमय तत्व मिळत नाहीत. मात्र शरीरात जास्त साखर जाते. जास्त प्रमाणात मिळालेली ही साखर अर्थातच तुमचे शरीर साठवून ठेवते. हा साठा केला जातो चरबीच्या स्वरुपात. म्हणजेच जितकी जास्त साखर तुम्ही खाल तितकी जास्त चरबी तुमच्या शरीरात साठत जाईल.<br />म्हणून जास्त गोड खाण्याची सवय सुटली नाही तर या किलो किलो साखरेची चरबी बनून तुमचे वजन वाढत जाऊन तुमची लठ्ठपणाकडे वाटचाल चालू होईल. मराठीत आपण लठ्ठ माणसाला गुळाचा गणपती म्हणतो. गूळ हाही साखरच असल्याने ही उक्ती किती सार्थ आहे ...!!<br />वजन खूप वाढलेले, लठ्ठ गोलगरगरीत’ गुळाचा गणपती’ असे स्वत:च्याच शरीराचे चित्र तुम्ही क्षणभर डोळ्यासमोर आणा. तुमचे तुम्हालाच हसू येईल..! आणि दुर्दैवाने प्रत्यक्षात तुम्ही तसे झालात तर मग इतर जण तुम्हाला हसतीलच हसतील..!<br />इतरांचे हसणे सोडाच पण प्रमाणाबाहेर लठ्ठपणामुळे अनारोग्याचे वेगवेगळे प्रश्न निर्माण होतील ते वेगळेच..!!<br /><br />आहारात नेहमी गोडपेये, पदार्थ व साखरेचे जास्त प्रमाण असेल तर आणखी एक त्रास तुम्हास होईल. या गोडपदार्थातील गोडकण दातांच्या फटीत अडकून राहतात. आता हे साखरेचे कणच जंतूंचे अन्न आहे. जितके जास्त गोड खाल तितक्या जास्त प्रमाणात जंतूंची वाढ भराभर होईल. या जंतूंमुळे तोंडात घाण व आम्ल तयार होते. आम्लामुले दातांना कीड लागून खड्डे व पोकळ्या तयार होतात. त्यातून दुर्गंधी सुटते. या दुर्गंधी मुळे तुमचे जवळचे लोकही तुम्हाला टाळतील हे वेगळेच..!!Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-64543844120768666582008-01-30T12:41:00.000+05:302008-11-07T08:26:19.222+05:30कार्बोदके ४ : शरीरातील कार्ये<span style="font-size:130%;"><span style="color: rgb(0, 0, 153);">कार्बोदकांची शरीराला गरज काय?</span></span><br />शरीरातील सर्व अवयवांचे, स्नायुंचे, पेशींचे कार्य होण्यासाठी ऊर्जा लागते. शरीराला लागणा-या एकंदर ऊर्जेची अर्ध्यापेक्षा जास्त गरज कार्बोदकांमुळे भागविली जाते. काही अवयव तर फक्त कार्बोदकांपासून मिळणा-या ऊर्जेवरच अवलंवून असतात. उदाहरणार्थ मेंदूचे सर्व कार्य सर्वस्वी साखरेपासून मिळणा-या ऊर्जेवरच चालते.<br />शरीराची सर्व महत्वाची कार्ये होण्यासाठी ऊर्जेची गरज असते.<br />उदाहरणार्थ<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">(१) ऊर्जा : </span>शरीरातील सर्व पेशी, स्नायु तसेच मेंदू व नसा यांना साखरेपासूनच ऊर्जा मिळते.<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">(२) निर्माण व झीज:</span> पेशी तयार होण्यासाठी व त्यांची झीज भरून येण्यासाठी कार्बोदकांचा उपयोग होतो.<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">(३) ग्लायकोजन: </span>शरीराची गरज भागवून उरलेली जास्तीची कार्बोदके यकृताकडे पाठविली जातात. तेथे ती ग्लायकोजन मध्ये रुपांतरीत होऊन पुढील काळासाठी साठविली जातात.<br />तुम्ही एखादे दिवशी आहार घेतला नाहीत, उपास केलात किंवा काही लोक उपोषणाला बसतात तेव्हा हेच ग्लायकोजन पुन्हा ग्लुकोजमध्ये रुपांतरित होऊन रक्तामध्ये येते. त्यामुळे रक्तातील साखरेचे प्रमाण संतुलित राखले जाते व तुम्हाला शक्तीचा पुरवठा केला जातो. अशाप्रकारे शरीराने साठविलेले ग्लायकोज उपास काळात तुमच्या उपयोगी पडते. उपोषणकर्त्याचा शरीरात जितके जास्त ग्लायकोजन साठले असेल तेवढा जास्त वेळ काही त्रास न होता ते उपोषण करु शकतात.<br />तुमच्या स्नायुंना ग्लुकोजची अत्यंत गरज असते. तातडीच्या वेळी उपयोगी पडावे म्हणून थोडे ग्लाय्कोजन स्नायुंमध्येही साठविले जाते.<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">(४) तंतूमय कार्बोदके अथवा सेल्युलोज :</span> इतर कार्बोद्कांपासून याचे कार्य वेगळे आहे. त्यात शरीरास पोषकतत्वे नसतात. किंबहूना शरीर या तंतूंचे पचनही करू शकत नाही. आणि म्हणूनच या तंतूंचा मुख्य़ उपयोग शौच बांधनी साठी होतो. आहारात भरपूर पालेभाज्या, सालीसकट खाता येण्यासारखी फळे असतील तर तुम्हाला शौचास नेहमी साफ होईल व पुढील आयुष्यात आतड्याचे आजार होणार नाहीत.<br /><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SCP7ztC8qWI/AAAAAAAAAms/23Q1xZWV7Nc/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SCP7ztC8qWI/AAAAAAAAAms/23Q1xZWV7Nc/s320/Signature+Image2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5198275260599544162" border="0" /></a>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-87253675561694604262008-01-15T10:00:00.001+05:302008-11-07T08:26:20.110+05:30कार्बोदके ३ : चयापचय<span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" ><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;"><span style="color: rgb(153, 0, 0);">कार्बोदके ३ : चयापचय<br />Carbohydrates3: Metabolism<br /></span></span><br /></span><span>कार्बोदकांचे पचन व शोषण:<br />( Digestion & Absorption)</span><span style="font-weight: bold;"><br /></span></span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_lZMaUsOI/AAAAAAAAAmU/29RjPNs8H4Y/s1600-h/digestive+system.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_lZMaUsOI/AAAAAAAAAmU/29RjPNs8H4Y/s320/digestive+system.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5197124715999965410" border="0" /></a>ग्लुकोज, फ्रुक्टोज व गॅलॅक्टोज या शर्करा एका अणू पासून बनलेल्या असतात त्यामुळे त्यांचे आणखी विघटन होण्याची गरज नसल्याने त्या आहे त्या स्वरुपातच रक्तात शोषल्या जातात व हे शोषण अतिशय त्वरीत होते.<br />मात्र पिष्टमय तत्वे ही संयुक्त म्हणजेच दोनापेक्षा जास्त अणूंची बनलेली असतात. त्यामुळे शोषणाआधी त्यांचे विघटण व्हावे लागते.<br />आहारातील संयुक्त कार्बोदकांचे प्रथम तोंडातील लाळेमुळे काही प्रमाणात पचन होते.<br />त्यानंतर पुढील पचन हे लहान आतड्याच्या सुरवातीच्या भागामध्ये होते. लहान आतड्याच्या ड्युओडेनम या भागात स्वादुपिंडाकडून येणा-या स्वादुपिंड रसात ’अमायलेज" नावाचे विद्राव ( Enzyme) असते. त्यामुळे संयुक्त कार्बोदकांचे प्रथम द्वीअणू शर्करा माल्टोज यामध्ये रुपांतर होते.<br />माल्टोज ही साखर ग्लुकोजच्या दोन अणूंनी बनलेली असते. परंतु द्वीअणू शर्कराही आहे तशा रक्तात शोषल्या जात नाहीत. पुन्हा त्यांचे एकाणू शर्करे मध्ये रुपांतर व्हावे लागते.<br />हे विघटनही लहान आतड्यातच होते. <a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_j68aUsMI/AAAAAAAAAmE/C1EvEwUPXBI/s1600-h/absorption.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 229px; height: 158px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_j68aUsMI/AAAAAAAAAmE/C1EvEwUPXBI/s320/absorption.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5197123096797294786" border="0" /></a>लहान आतड्याच्या आतील आवरण हे पेशींचे बनलेले असते. या पेशींच्या आवरणावर किंवा आत काही विद्रावके असतात. त्यात ’माल्टेज” हे विद्रावक असते. या ’माल्टेज’ विद्रावकामुळे माल्टोज या विघटीत द्वीअणू शर्करेपासून ग्लुकोजचे दोन अणू विघटीत होऊन वेगळे होतात. आता हे ग्लुकोजचे अणू रक्तात त्वरीत शोषले जातात.<br />रोज आपण चहा / कॉफी/दूधात घालून घेतलेली ’सुक्रोज’ ही साखरही द्वीअणू असते. त्याचेही लहान आतड्यात ग्लुकोज व फ्रुक्टोज या एकाणू शर्करांमध्ये विभाजन व्हावे लागते. यासाठी ’सुक्रेज’ हे विद्रावक लागते ते लहान आतड्याच्या आतील आवरणाच्या पेशींच्या आवरणांवर असते.<br />दुधातील नैसर्गिक शर्करा असते ’लॅक्टोज’. ही शर्कराही ग्लुकोज व गॅलॅक्टोज या द्वीअणूंपासून बनलेली असते. त्याचेही विभाजन व्हावे लागते. त्यासाठी लहान आतड्याच्या आवरणावर ’लॅक्टेज’ हे विद्रावक असते.<br />कार्बोदके संयुक्त असोत की द्वीअणू त्यांचे एकाअणू शर्करेमध्ये विभाजन झाले की या एकाणू शर्करा रक्तामध्ये त्वरीत शोषल्या जातात.<br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" ><span>कार्बोदके : चयापचय ( Metabolism) </span></span><br />रक्तात शोषल्या गेलेल्या या शर्करा पचन संस्था व यकृत यांना जोडणा-या रक्तवाहिन्यांच्या जाळ्यामार्फत मग यकृताकडे पोहोचविल्या जातात. शरीराला त्वरीत ऊर्जा मिळण्यासाठी ग्लुकोज हीच शर्करा लागते. त्यामुळे फ्रुक्टोज व गॅलॅक्टोज या एकाणू शर्करांचेही ग्लुकोजमध्ये रुपांतर व्हावे लागते. ते रुपांतर यकृतामध्ये केले जाते.<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_lZMaUsNI/AAAAAAAAAmM/KIdX9NGSZBo/s1600-h/carbohydrate+metabolism.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 230px; height: 172px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_lZMaUsNI/AAAAAAAAAmM/KIdX9NGSZBo/s320/carbohydrate+metabolism.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5197124715999965394" border="0" /></a> आता यकृतात असलेले हे सर्व ग्लुकोज यकृताकडून हृदयाकडे जाणा-या रक्तवाहिणी मार्फत हृदयाकडे पाठविले जाते व तेथून ते शरीरातील प्रत्येक अवयव, स्नायु, पेशी पर्यंत पोहोचविले जाते. हेच ग्लुकोज या अवयवांना, स्नायुंना, पेशींना त्यांचे कार्य करण्यासाठी ऊर्जा देतात.<br />सर्वात महत्वाचा अवयव आहे मेंदू. मेंदूचे सर्व कार्य या ग्लुकोजवरच चालते. हे सर्व कार्य होण्यासाठी रक्तात या ग्लुकोजची एक नियमित पातळी असावी लागते.<br /><br /><br /><span style="font-size:130%;"> <span style="color: rgb(0, 0, 153);">दूध न पचणे : (Lactose Intolerance) : </span></span><br />कधी कधी काही लोकांना दूध प्यायल्यानंतर पोट फुगते, पोटात गॅसेस होतात, कळा येतात व कधी कधी जुलाबही होतात. असे वारंवार झाले म्हणजे ही मंडळी दूध प्यायला घाबरतत किंवा दूध एकदम वर्ज्य करतात. दूध वर्ज्य केल्यावर पोटाचा हा त्रास होत नाही.<br /><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">असे का होते?</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_n38aUsPI/AAAAAAAAAmc/tsoA0SXCYZE/s1600-h/absorption+.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 151px; height: 169px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_n38aUsPI/AAAAAAAAAmc/tsoA0SXCYZE/s320/absorption+.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5197127443304198386" border="0" /></a><br />दुधातील लॅक्टोज या नैसर्गिक साखरेच्या पचना साठी ’लॅक्टेज’ हे विद्रावक लागते व ते लहान आतड्याच्या आतील आवरणाच्या पेशींच्या आवरणावर ( Brush border) असते हे आपण पाहिलेच आहे. काही मंडळींमध्ये हे ’लॅक्टेज’ विद्रावक एक तर मुळातच नसते किंवा कमी असते. ’लॅक्टेज’ च्या कमतरतेचे प्रमाण हे आफ्रिकन अमेरिकन, बान्टूलोक व आशियाई या लोकांमध्ये जास्त ( ८० ते ९० टक्के ) असते.<br /><br />’लॅक्टेज’ ची ही कमतरता अनुवांशिक किंवा परंपरागत असू शकते. याचबरोबर लहान आतड्यांच्या वेगवेगळ्या आजारांमुळे ही कमतरता होऊ शकते. लहान आतड्याच्या आतील आवरणाला दुखापत, सूज, बॅक्टेरिया/ व्हायरस किंवा इतर जंतूंचा संसर्ग झाला तर हे ’लॅक्टेज’ कमी प्रमाणात तयार होते.<br />ब-याच भारतीय लोकांमध्ये ’लॅक्टेज’ या विद्रावकाची मुळातच कमी असते. काही जणांमध्ये लहान वयामध्ये ’लॅक्टेज’ योग्य प्रमाणात निर्माण झाले तरी साधारण मुले वयात येण्याच्या सुमारास ’लॅक्टेज’ निर्मितीचे प्रमाण कमी होत जाते.<br /><br />’लॅक्टेज’ च्या कमतरतेमुळे लॅक्टोज या दुधातील नैसर्गिक साखरेचे पचन/विभाजन होत नाही. परिणामी ही लॅक्टोज साखर रक्तात शोषली न जाता आतड्यात तशीच राहते. आतड्यात साठलेली ही साखर मग रक्तातील पाणी आतड्यात ओढून घेते. आतड्यात नैसर्गिकरित्या असलेल्या सूक्ष्म जंतूंमुळे मग ही साठलेली साखर आंबविली जाते. या क्रियेमध्ये लॅक्टिक आम्ल ( Lactic Acid) व काही स्निग्धाम्ले तयार होतात. या सर्वांमुळे मग पचनक्रिया बिघडते व वर वर्णन केलेली लक्षणे चालू होतात.<br /><br />अर्थात वरील लक्षणे ही सर्वसाधारण असून ती इतरही काही आजारांमध्ये दिसतात. अशावेळी प्रथम दूध वर्ज्य करून पहावे. दूध वर्ज्य केल्यावर जर खरोखरच फरक पडला तरच ही लक्षणे लॅक्टेजच्या कमतरतेची आहेत असे मानण्यास वाव आहे.<br /><br />ज्यांच्यामध्ये खरोखरच लॅक्टेजची कमतरता आहे त्यांनी दुधाचे दही करून खावे म्हणजे लॅक्टोज साखरेच्या पचनाचा प्रश्न येत नाही. कारण मुळात दुधाचे दही बनते ते त्यात वाढणा-या लॅक्टोबॅसिलस( Lactobasillus) या सूक्ष्म जंतूंमुळे. हे लॅक्टोबॅसिलस ’लॅक्टेज’ निर्माण करतात. परिणामी दह्यामधून भरपूर प्रमाणात लॅक्टेज मिळते व दुधातील लॅक्टोज साखरेचे पचन व्यवस्थित होते. म्हणजेच दूध न पचण्याच्या त्रासातून मुक्तता व दुधातील सर्व पौष्टिक तत्वांचा शरीराला फायदा..<br /><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_qIsaUsQI/AAAAAAAAAmk/cf6wTftQAbM/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB_qIsaUsQI/AAAAAAAAAmk/cf6wTftQAbM/s320/Signature+Image2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5197129930090262786" border="0" /></a>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-76063508896988580132007-12-27T07:30:00.006+05:302008-11-07T08:26:20.519+05:30कार्बोदके २ : प्रकार<span style="color: rgb(153, 0, 0);font-size:180%;" ></span> कार्बोदके मुख्यत: दोन प्रकारची आहेत.<br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153); font-weight: bold;font-size:130%;" >१) साधी कार्बोदके अथवा शर्करा:<br />Simple Carbohydrates:Sugars<br /></span><div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5D7caUsKI/AAAAAAAAAl0/JeWZsVPYDBc/s1600-h/simple+carbohydrates.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5D7caUsKI/AAAAAAAAAl0/JeWZsVPYDBc/s200/simple+carbohydrates.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196665708550074530" border="0" /></a> या शर्करेमध्येही दोन गट आहेत.<br /><span style="font-size:100%;"><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;"> अ) गट पहिला: एक अणू शर्करा: Monosaccharides </span></span><br />या गटामध्ये ग्लुकोज, फ्रुक्टोज व गॅलॅक्टोज इत्यादी प्रकारच्या शर्करा येतात.<br /><span style="color: rgb(0, 102, 0); font-weight: bold;"> ग्लुकोज:</span> ही तुमच्या रक्तातील महत्वाची साखर असून ती तुम्हाला त्वरीत उर्जा देते.<br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 102, 0);"> फ्रुक्टोज </span>: ही साखर अतिशय गोड असून तॊ फळे व भाज्यांमध्ये असते.<br /> मधामध्ये या दोन्ही शर्करा असतात.<br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> ब) गट दुसरा: द्वीअणू शर्करा: Disaccharides</span><br />या गटात सुक्रोज, माल्टोज व लॅक्टोज इत्यादी शर्करा येतात.<br /><span style="color: rgb(0, 102, 0); font-weight: bold;"> सुक्रोज: </span> ही ग्लुकोज व फ्रुक्टोज या दोन अणूंच्या संयोगाने बनते. सुक्रोज ही साखर अतिशय गोड असून ती ऊस व बीट यांपासून बनवितात. हीच सुक्रोज साखर घालूम तुम्ही रोज चहा/ कॉफी/ दूध पिता.<br /><br /><span style="color: rgb(0, 102, 0); font-weight: bold;"> लॅक्टोज :</span> ही आहे दुधातील नैसर्गिक साखर. ती ग्लुकोज व गॅलॅक्टोज या दोन अणूंच्या संयोगाने बनलेली असते.<br /><span style="color: rgb(0, 102, 0); font-weight: bold;"> माल्टोज : </span>ही साखर ग्लुकोजच्या दोन अणूंच्या संयोगाने बनत असून गोड पदार्थांमध्ये स्वाद येण्यासाठी ती वापरली जाते.<br />साधी कार्बोदके अर्थात साखर ही पचनास अत्यंत सहज व त्वरीत उर्जा देणारी असते.<br />पण सावधान ! साखर ही पचनास कितीही सहज व त्वरीत शक्ती देणारी असली तरी त्यातून इतर पोषक तत्वे मिळत नाहीत. त्यामुळे थकवा आला की ऊठ सुठ ग्लुकोज पावडर खाणेही योग्य नाही. त्यामुळे साखर खायचीच ती प्रमाणात खा. साखरेचा अतिरेक टाळा.<br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153); font-weight: bold;font-size:130%;" >२)संयुक्त कार्बोदके अथवा पिष्टमय तत्व:</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153); font-weight: bold;font-size:130%;" >Complex Carbohydrates: </span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5DM8aUsII/AAAAAAAAAlk/QpIUjEAwUvc/s1600-h/coplex+carbohydrate.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5DM8aUsII/AAAAAAAAAlk/QpIUjEAwUvc/s200/coplex+carbohydrate.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196664909686157442" border="0" /></a><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" >संयुक्त कार्बोदके साधारणपणे तीन गटात मोडतात.</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:130%;" >अ)पिष्टमय तत्व: Starch</span></span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(0, 0, 0);">ग्लुकोजचे शेकडो अणू एकमेकांच्या टोकाला जोडले जाऊन पिष्टमय तत्व किंवा स्टार्च बनते. </span></span><br />वनस्पतींनी बनविलेली साखर वनस्पतींची गरज पूर्ण करूनही उरते. ही उरलेली साखर पिष्टमय तत्वांमध्ये रुपांतरीत करून भविष्यासाठी त्याची साठवण केली जाते. <span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" >म्हणजेच पिष्टमय तत्व हे वनस्पतींचे साठवणीचे अन्न आहे. </span><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" >तेच आपल्याला धान्ये, कडधान्ये, मका, बटाते, रताळी इत्यादी मधून मिळते.</span><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:100%;" > </span> वेगवेगळ्या धान्यांची पीठे, पिठांपासून बनविलेले वेगेवेगळे पदार्थ जसे भाकरी, पोळी, पाव. पिझ्झाबेस, पास्ता, नुडल्स इत्यादी तसेच भात , बटाटे, कडधान्ये, वाटाणे इत्यादींमध्ये हे पिष्टमय तत्व भरपूर प्रमाणात असते.<br />पिष्टमय तत्वाचे पचनानंतर साखरेत रुपांतर होते. पण हे पचन हळूहळू होते. त्यामुळे पिष्टमय तत्वापासून मिळालेली ऊर्जा जास्त वेळ पुरते. शरीराला जास्तवेळ ताकद व जोम मिळतो.<br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:130%;" ><span>ब) तंतूमय तत्व:</span></span><br /><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:130%;" ><span>Unsoluble Fiber: Cellulose</span></span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(51, 51, 51);"> </span></span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(51, 51, 51);">ग्लुकोजचे अनेक अणू एकमेकांना जोडले जाऊन हे सेल्युलोज अर्थात तंतू बनतात. </span></span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(51, 51, 51);">या सेल्यलोज तंतूपासूनच बनस्पतींच्या पेशींचे आवरण बनलेले असते. </span></span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:100%;" ><span style="color: rgb(51, 51, 51);"><span style="font-weight: bold;"> </span>हे पेशींचे आवरण असल्यामुळे अर्थातच त नविरघळणारे ( unsoluble) असते.</span></span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5Db8aUsJI/AAAAAAAAAls/JeM1v8itW-0/s1600-h/fibre.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB5Db8aUsJI/AAAAAAAAAls/JeM1v8itW-0/s200/fibre.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196665167384195218" border="0" /></a> तुमच्या आहारातील फळे, भाजीपाला, धान्ये इत्यादीमध्ये हे तंतू असतात.<br /><br />इतर प्राण्यांच्या शरीरात या तंतूंचे पचन होत असले तरी मानवी पचनसंस्था हे तंतू पचन करू शकत नाही. त्यामुळे त्यापासून शरीराला काही पौष्टिक तत्व मिळू शकत नाही.<br />असे असले तरी <span style="color: rgb(0, 0, 0);"> शरीरात पचन न होण्याच्या त्यांच्या या गुणामुळेच ते शरीराला उपयोगी पडतात. तुम्ही खाल्लेल्या अन्नाचे पचन झाल्यावर त्यातील उपयुक्त पोषक तत्वे शरीर शोषून घेते . उरलेले काही पदार्थ हे </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);">टाकावू असतात. हे टाकावू पदार्थ शरीराबाहेर जावे लागतात. या सुट्या टाकावू पदार्थांना एकत्रित बांधण्याचे काम हे तंतू करतात. तंतूमुळे एकत्र बांधले जाऊन त्यांचा गोळा तयार होतो. गोळा बनल्याने हे टाकावू पदार्थ तुमच्या आतड्यातून पुढे सरकू लागतात. त्यामुले ते मळावाटे बाहेर टाकायला मदत होते. आहारात तंतूमय तत्व नसतील तर शरीरात निर्माण होणारे टाकावू पदार्थ मळावाटे शरीराबाहेर टाकायला अडचणी निर्माण होतात. बध्दकोष्ट होते. परिणामी </span> आतड्यांचे बरेच आजार होऊ शकतात.<br />म्हणूनच .या तंतूमय तत्वांची तुमच्या शरीराला अत्यंत गरज आहेच त्यामुळे रोजच्या आहारात हे न पचनारे तंतू तुम्ही खाल्लेच पाहिजेत.</div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-68500263273097224402007-12-25T07:30:00.003+05:302008-11-07T08:26:20.979+05:30<span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);font-size:180%;" >कार्बोदके १ : स्रोत</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB40ksaUsBI/AAAAAAAAAks/f0Mf1MwFPyE/s1600-h/carbohydrates.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 135px; height: 183px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB40ksaUsBI/AAAAAAAAAks/f0Mf1MwFPyE/s320/carbohydrates.gif" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196648825033633810" border="0" /></a>शरीराची वाढ व आरोग्य या साठी आवश्यक असणा-या पोषकतत्वांपैकी प्रथिनांनंतर दुसरे महत्वाचे पोषकतत्व आहे कार्बोदक.<br />अवयवांच्या बांधनीला जशी प्रथिने लागतात तसेच त्यांचे काम चालावे म्हणून ऊर्जा लागते. ही ऊर्जा पुरविण्याचे महत्वाचे काम कार्बोदके करतात.<br />कार्बोदकांपासून शरीराला मुख्यत: साखर, पिष्टमय तत्व तसेच तंतूमय तत्व मिळतात. ही तिन्ही तत्वे एकमेकांपासून वेगळी असली तरी त्या प्रत्येकाची शरीराला गरज आहे. प्रौढ पुरूषाच्या वजनाच्या दीड टक्का एवढ्या वजनाची कार्बोदके शरीरात असतात.<br /><br /><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" ><span style="font-weight: bold;">कार्बोदक म्हणजे काय?</span><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB41O8aUsDI/AAAAAAAAAk8/RHRLn1wTRNY/s1600-h/Carbohydrates2.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 204px; height: 142px;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB41O8aUsDI/AAAAAAAAAk8/RHRLn1wTRNY/s200/Carbohydrates2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196649550883106866" border="0" /></a>कार्बोदक ( Carbohydrate) या शब्दातच त्याची व्याख्या दडलेली आहे. कार्ब म्हणजे कार्बन( Co2) + उदक म्हणजे पाणी ( Hydrate H2O) . या दोन्हींच्या संयोगाने बनते ते कार्बोदक.<br />बाजूच्या चित्रात कार्बोदकाचा अणू कसा बनतो हे बाजूच्या चित्रात दाखविले आहे.<br /><br /><br /><br /><br /><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><span style="color: rgb(0, 0, 102);">कार्बोदकांचा स्रोत:</span></span><br />आहारातील कार्बोदकांचा मुख्य स्त्रोत आहे वनस्पती जन्य अन्न. तुम्ही शाकाहारी असाल तर प्रत्यक्षपणे किंवा मांसाहारी असाल तर अप्रत्यक्षपणे पण तुमच्या आहारातील कार्बोदके येतात ती वनस्पतींकडूनच.<br /><br />वनस्पती सजीव आहेत. त्यांच्या वाढीसाठीही अन्नच लागते. मात्र तुमच्या आमच्यासारखे या अन्नासाठी दुस-यावर अवलंबून न राहता वनस्पती स्वत:चे अन्न त्यांच्यात असलेले हरित द्रव्य व सूर्यप्रकाश यांच्या सहाय्याने फोटोसिन्थेसिस ( photosynthesis) या क्रियेने स्वत: च बनवितात.<br />वनस्पती स्वत:चे अन्न कसे वनवितात हे "अन्न: स्रोत व वर्गीकरण या प्रकरणात ”(जुलै २००७ ) सविस्तर आलेच आहे. खालील चित्रात ते सारांशाने दाखविले आहे.<br /><br />सूर्यप्रकाशातील ऊर्जेचा उपयोग करून मुळांकडून आलेले पाणी ( उदक / H2O / Hydrate) व हवेतून मिळविलेले<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB48bsaUsHI/AAAAAAAAAlc/RY2KqWfSJOU/s1600-h/photosynthesis.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 190px; height: 143px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB48bsaUsHI/AAAAAAAAAlc/RY2KqWfSJOU/s200/photosynthesis.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196657466507833458" border="0" /></a> कार्ब ( कार्बन डाय ऑक्साईड वायु /Co2 ) यांच्या संयोगाने वनस्पती शर्करा ( साखर) बनवितात. ही शर्कराच वनस्पतींचे अन्न आहे. <br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB43KMaUsEI/AAAAAAAAAlE/OPA5ersGxyI/s1600-h/photosynthesis+1.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 207px; height: 145px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/SB43KMaUsEI/AAAAAAAAAlE/OPA5ersGxyI/s200/photosynthesis+1.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5196651668301983810" border="0" /></a><br />वनस्पतींची गरज पूर्ण झाल्यावर उरलेली साखर पिष्टमय तत्वाच्या रुपात वनस्पतींमध्ये पानांमध्ये तसेच इतरत्र साठविली जाते. या पिष्टमय तत्वामध्ये कार्बन, हायड्रोजन व प्राणवायु असतो. हायड्रोजन व ऑक्सिजन यांच्या संयोगाने पाणी/ उदक (H2O) बनते हे तर तुम्हाला माहीतच आहे. त्याबरोबर कार्बनचा संयोग झाला की बनते कार्ब+उदक = कार्बोदक.<br /><br />जेव्हा तुम्ही वनस्पतीजन्य शाकाहारी अन्न खाता तेव्हा ही कार्बोदके तुमच्या शरीराला मिळतात. हीच कार्बोदके इतर प्राण्यांच्या शरीरालाही मिळतात. मांसाहारी व्य्क्ती जेव्हा यातीलच एखाद्या प्राण्यांचे मांस खातात तेव्हा तीच कार्बोदके शरीराला मिळतात. म्हणजेच तुम्ही कोणतेही अन्न घेतले तरी कार्बोदके मिळतात ती वनस्पतीकडूनच !Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-91389810888230667312007-11-12T10:39:00.000+05:302008-11-07T08:26:21.999+05:30<span style="font-weight: bold;font-size:130%;" ><span style="color: rgb(204, 0, 0);">प्रथिने ६ :</span><strong> </strong></span><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;">प्रथिनांची कमतरता:</span> </span><div><div><div><div><div><div><div></div><div>आतापर्यंत आपण प्रथिने म्हणजे काय, शरीरात त्यांचा चयापचय कसा होतो, शरीरात त्यांची कार्ये काय प्रथिनांचा स्रोत व प्रकार, प्रथिनसमृद्ध अन्नप्रकार , तसेच प्रथिनांची शारिरीक गरज प्रत्येक अन्नप्रकारामधून मिळणा-या प्रथिनांचे प्रमाण याबद्दल माहीती घेतली. </div><div>यावरून शरीराला योग्य प्रमाणात प्रथिनांचा पुरवठा होण्यासाठी आहारात कोणत्या अन्नप्रकारांचा समावेश करायला हवा हे ब-याच अंशी कळू शकते. </div><div></div><div></div><div></div><div>जर काही कारणाने शरीरात प्रथिनांची कमतरता निर्माण झाली तर शरीरावर, शारिरीक कार्यांवर त्याचे काय परिणाम होऊ शकतात हे जाणून घेऊया. म्हणजेच प्रथिनांच्या कमतरतेमुळे काय आजार होऊ शकतात हे जाणून घेऊया.<br /></div><div><span style="color: rgb(0, 0, 153); font-weight: bold;font-size:130%;" >लहान मुले :</span><br /></div><div><a href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rzfl6sXagOI/AAAAAAAAAcI/CDhuDF2kXKw/s1600-h/kwashiorkor.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131823096916508898" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rzfl6sXagOI/AAAAAAAAAcI/CDhuDF2kXKw/s200/kwashiorkor.jpg" border="0" /></a>प्रथिनांची कमतरता जास्त करून लहान मुलांमध्ये दिसून येते. </div><div>लहान मुलांमध्ये प्रथिनांची कमतरता झाली तर त्यांना ’क्वाशिओरकोर / क्वाशिओर्कॉर( kwashiorkor) नावाचा आजार होतो. </div><div></div><div>’क्वाशिओरकोर / क्वाशिओर्कॉर( kwashiorkor) हा शव्द ’घाना’ या आफ्रिकी देशात बोलल्या जाणा-या ’गा’या भाषेतील आहे. या भाषेत ’क्वाशि’ म्हणजे एक किंवा पहिला व ’ओरकोर’ म्हणजे दुसरा. याचा साधारण अर्थ आहे ’दुस-यासाठी पहिल्याला बाजुला ढकलणे’ . </div><div></div></div><div></div><div>यावरून या आजाराचे जे कारण आहे ते स्पष्ट होते. एखाद्या स्त्रीला एकापाठोपाठ लगेच दुसरे मूल झाले त<a href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rzfn1MXagTI/AAAAAAAAAcw/ZiJxZAPKWKE/s1600-h/kasaava+1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131825201450484018" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left; width: 98px; height: 105px;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rzfn1MXagTI/AAAAAAAAAcw/ZiJxZAPKWKE/s200/kasaava+1.jpg" border="0" /></a>र दुस-या मुलाला अंगावर पाजण्यासाठी पहिल्या मुलाला अंगावर पाजायचे तोडले जाते. तोडलेले ते पहिले मूल तेही अजून लहानच असल्याने जेऊ शकत नाही. मग त्याला तांदळाचे<a href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfnCcXagRI/AAAAAAAAAcg/lYt8tqM1pIk/s1600-h/kasava+2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131824329572122898" style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 100px; height: 80px;" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfnCcXagRI/AAAAAAAAAcg/lYt8tqM1pIk/s200/kasava+2.jpg" border="0" /></a> किंवा रताळी इत्यादी तत्सम कंदमुळांचे उकडलेले पाणी प्यायला दिले जाते. <a href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rzfm68XagQI/AAAAAAAAAcY/_M0PhjO-oJ8/s1600-h/kasaava+1.jpg"></a>त्यामुळे त्याची उष्मांकाची ( कॅलरीज) गरज पूर्ण होते पण त्यातून प्रथिने मात्र मिळत नाहीत. </div><div><br /><br /></div><div></div><div dragover="true"><br />मग प्रथिमांच्या कमतरतेमुळे त्या मुलाची वाढ खुंटते. मूल मंदबुध्दी होते. रक्तातील <a href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfmCMXagPI/AAAAAAAAAcQ/fo6PqyiCJow/s1600-h/features+of+kwashiorkor.gif"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131823225765527794" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left; width: 161px; height: 157px;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfmCMXagPI/AAAAAAAAAcQ/fo6PqyiCJow/s200/features+of+kwashiorkor.gif" border="0" /></a>अल्बुमिनचे प्रमाण कमी होते. त्यामुळे शरीरातील पाण्याचे प्रमाण संतुलित रहात नाही . परिणामी सर्वांगावर सूज येते. पोटातही पाणी साठून पोटाचा घेर खूप वाढतो. लिव्हरला सूज येते. कातडीवर काळे डाग पडतात. खवले पडतात. केसही प्रथिनांपासून बनलेले असल्याने ते एकदम खरबरीत, लालसर रंगाचे बनतात. सहज हात लागला तरीही असे केस तुटतात वा गळून पडतात.<br />शरीराची रोगप्रतिकार शक्ती ही प्रथिनांमुळे असते त्यामुळे प्रथिनांची कमतरता झाली तर शरीराची रोगप्रतिकारक शक्तीसुध्दा कमी होते. परिणामी अशा मुलांना निरनिराळे जंतूसंसर्ग होऊ शकतात. हे जंतूसंसर्ग कधी कधी प्रतिजिविके ( antibiotics) सारख्या औषधालाही दाद देत नाहीत.<a href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfnLsXagSI/AAAAAAAAAco/qMGvzevSS1Q/s1600-h/kwashiorkor+2.jpg"><img dragover="true" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131824488485912866" style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfnLsXagSI/AAAAAAAAAco/qMGvzevSS1Q/s200/kwashiorkor+2.jpg" border="0" /></a><br />शरीरातील अंतरग्रंथी जसे थायरॉईड , अड्रीनल , पॅराथायरॉईड, अंडकोश व बीजकोश या सर्व ग्रंथींमधून स्रवणारे स्राव ( हार्मोन ) सुध्दा प्रथिनेच असल्याने प्रथिनांची कमतरता झाली तर त्यांचे कार्य सुरळीत चालत नाही.<br /><a href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfpA8XagUI/AAAAAAAAAc4/WtWXYlLmR7w/s1600-h/kwashiorkar.jpg"><img dragover="true" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131826502825574722" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfpA8XagUI/AAAAAAAAAc4/WtWXYlLmR7w/s200/kwashiorkar.jpg" border="0" height="206" width="133" /></a>हा आजार जास्तकरून आफ्रिकी, आशियाई व दक्षिण अमेरिकी देशांत दिसून येतो.<br /><br /></div><div></div></div><div></div><div><div> </div><div> </div><div> </div><div><br /><br /><br /><br /><br /></div><div><span style="color: rgb(153, 0, 0);"><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:130%;" >प्रौढ व्यक्ती मधील कमतरता:</span><br /></span>लहान मुलांव्यतिरिक्त ज्या प्रौढ व्यक्ती दीर्घ काळ आजारी आहेत, हॉस्पिटलमध्ये आहेत अशांमध्ये सुद्धा प्रथिनांची कमतरता दिसून येते. जास्तकरून ज्या व्यक्ती वा जे रुग्ण तोंडाने अन्न घेऊ शकत नाहीत व ज्यांना शीरेतून मुख्यत: साखर (i.v. glucose) दिली जाते अशा प्रौढ व्यक्तींमध्ये सुध्दा हा आजार दिसून येतो.<br />या व्यतिरिक्त ज्या व्यक्तीच्या आहारात फक्त नुसताच भात, बटाटे, रताळी, साखर इत्यादी पिष्टमय ( carbohydrates) असल्यामुळे त्यांना पुरेशे उष्मांक मिळतात पण प्रथिनांची कमतरता असेल तर अशा व्यक्तीलाही हा ’क्वाशिओरकोर’ हा आजार होऊ शकतो. </div><div><br />हा विकार होऊ नये म्हणून बाजारात मिळणा-या महागड्या प्रोटिनेक्स वगैरे प्रोटिन्सच्या पावडरी खाण्यापेक्षा आपल्या पूर्वजानी सांगितलेला ,प्रथिने, कार्बोदके , स्निग्धघटक तसेच जीवनसत्वे व खनिजे यांचे संतुलित व योग्य प्रमाण असलेला चौरस आहार घेणे जास्त चांगले.<br /><br /><br /></div><div></div><div></div><div></div><div><a href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfqlsXagVI/AAAAAAAAAdA/sGODO0HCdNI/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5131828233697395026" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RzfqlsXagVI/AAAAAAAAAdA/sGODO0HCdNI/s200/Signature+Image2.jpg" border="0" /></a></div></div></div></div></div></div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-91027302080099035182007-10-02T18:57:00.002+05:302010-04-10T18:29:04.504+05:30<span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:180%;" >प्रथिने </span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:180%;" >५</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:180%;" >: प्रमाण व गरज
<br />
<br /></span><span style="font-size:130%;"><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;">रोजची शारिरीक गरज :</span><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;"> </span></span>
<br />सर्वच सजीवांना प्रथिनांची गरज आहे. अर्थात ही गरज प्रत्येकाचे वय, शारिरीक स्थिती, कामाचे स्वरुप यावर अवलंबून आहे. तसेच प्रत्येकाच्या आहारात कोणत्या प्रकारची व गुणवत्तेची प्रथिने असतात यावरही त्यांची गरज व प्रमाण अवलंबून आहे.
<br />आहारात जर उच्च प्रतीची प्रथिने असली तर त्यांची गरज कमी राहते. पण याउलट जर आहारातील प्रथिने कमी प्रतीची असली तर आहारात त्यांचे प्रमाण जास्त ठेवावे लागते.
<br />अंड्यातील प्रथिने प्रमाण मानून प्रथिनांची गरज ठरविली जाते. मांसाहारी प्रौढ व्यक्तीच्या वजनाच्या प्रत्येक किलोमागे ०.७ ग्रॅम इतकी अंड्यातील प्रथिने रोज लागतात.
<br />शाकाहारी आहार असेल तर हेच प्रमाण वजनाच्या दर किलोमागे १.० ग्रॅमएवढे आहे.
<br />थोडक्यात प्रत्येकाने आपली प्रथिनांची गरज पुढील प्रमाणे ठरवावी.
<br />मांसाहारी प्रौढ व्यक्तीची प्रथिनांची रोजची गरज : वजन ( किलो ) * ०.७ ते ०.८ = ग्रॅम प्रथिने
<br />उदाहरणार्थ : ७० किलो वजनाच्या निरोगी,सुदृढ मांसाहारी व्यक्तीला ७० *०.७ = ४९ ग्रॅम इतकी प्रथिने रोज लागतील .
<br />शाकाहारी प्रौढ व्यक्तीची प्रथिनांची रोजची गरज : वजन ( किलो ) *१.० = ग्रॅम प्रथिने .
<br />उदाहरणार्थ : ७० किलो वजनाच्या निरोगी,सुदृढ शाकाहारी व्यक्तीला ७०*१.० = ७० ग्रॅम प्रथिने इतकी प्रथिने रोज लागतील.
<br />लहान मुलांमध्ये अर्थातच जास्त प्रथिने लागतात. दोन वर्षाच्या मुलाला दर किलो वजनामागे १.२ ग्रॅम अंड्यातील प्रथिने किंवा शाकाहारी आहारातील २.० ग्रॅम प्रथिने लागतात.
<br />२ वर्षाचे मांसाहारी बालकाची प्रथिनांची गरज : वजन किलो *१.२ = ग्रॅम प्रथिने
<br />२ वर्षाचे शाकाहारी बालकाची प्रथिनांची गरज : वजन किलो *२.० = ग्रॅम प्रथिने
<br />
<br />साधारणत: शरीराच्या रोजच्या उष्मांकांच्या ( कॅलरीज) एकूण गरजेच्या दहावा भाग उष्मांक प्रथिनांपासुन मिळण्याइतकी प्रथिने जर आहारात असतील तर फक्त शाकाहारातूनही प्रथिनांची गरज भागू शकते.
<br />उदाहणार्थ : रोज एखाद्या व्यक्तीची उष्मांकाची गरज २००० कॅलरीज आहे तर त्यातील निदान २०० उष्मांक हे प्रथिमांपासून मिळाले पाहिजेत. एक ग्रॅम प्रथिनापासून साधारण ४.२ उष्मांक मिळतात. म्हणजेच व्यक्ती जर फक्त शाकाहार घेत असेल तर २०० कॅलरीज मिळण्यासाठी रोज ५० ग्रॅम प्रथिने त्या व्यक्तीच्या शाकाहारात असली तर रोजची प्रथिनांची गरज पूर्ण होऊ शकेल.
<br />लहान बालके, पौगंडावस्थेतील मुले, गरोदर स्त्रिया व बाळांना पाजणा-या माता यांना सर्व साधारण प्रमाणापेक्षा अधिक प्रथिनांची गरज असते. या गटाच्या लोकांची प्रथिनांची गरज ही कोणत्याही प्रौढ व्यक्तीपेक्षा जास्त असते.
<br />वाढत्या वयाच्या मुलांची प्रथिनांची गरज पूरविण्यासाठी आहारात प्राणीजन्य प्रथिने समाविष्ट करणे केव्हाही चांगलेच.
<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">येथे एक गोष्ट लक्षात घेतली पाहिजे ती ही की शरीराला रोज लागणा-या उष्मांकापैकी ९० टक्के उष्मांक हे प्रथिनांव्यतिरिक्त इतर अन्नघटक जसे कार्बोदके व स्निग्घ घटक यापासून मिळावे लागतात. त्यासाठी पुरेशी कार्बोदके व स्निग्धाम्ले ही आहारात असावी लागतात. यांचे </span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">आहारात </span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">प्रमाण कमी असेल तर आहारातील प्रथिने त्यांच्या मुख्य कार्यासाठी न वापरली जाता फक्त उष्मांकासाठी वापरली जातील. असे झाले तर आहारात पुरेशी प्रथिने असून सुद्धा शरीरात प्रथिनांची कमतरता निर्माण होईल. </span>
<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);">म्हणूनच आहारात नुसतीच प्रथिने असून चालणार नाही तर त्याच्या जोडीला पुरेशी कार्बोदके व स्निग्धाम्ले असणे जरूरी आहे. </span>
<br />
<br /><span style="font-size:130%;"><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;">अन्नप्रकारांमधील प्रथिनांचे प्रमाण:</span> </span>
<br />प्रथिनांबद्दल शास्त्रीय माहीती, शरीरातील कार्ये, प्रथिनांचे वर्गीकरण, शरीराची प्रथिनांची रोजची गरज इत्यादी आवश्यक ती माहीती तुम्ही वाचलीस असेल. त्याआधारे तुम्ही स्वत:ची प्रथिनांची गरज निश्चित करू शकता.
<br />आता ही गरज कोणत्या अन्नप्रकारामधून पुरी होईल हे तुम्हाला ठरवायचे आहे. प्रत्येक अन्नप्रकारांमधील प्रथिनांचे प्रमाण सारखे नसते. प्राणीजन्य अन्नप्रकारांमध्ये प्रथिनांचे प्रमाण भरपूर असते. याव्यतिरिक्त काहीं वनस्पतीजन्य अन्नप्रकारांमधील प्रथिनांचे ग्रॅममधील प्रमाण येथे दिले आहे. त्याआधारे तुमची प्रथिनांची गरज पूर्ण होण्यासाठी आहारात काय काय समाविष्ट करायला हवे ते तुम्ही ठरवू शकाल.
<br />हे प्रमाण प्रत्येक १०० ग्रॅम अन्नप्रकारामधील असून ते ग्रॅम प्रथिनांमध्ये आहे.<meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Mangal; panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <table class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: medium none; margin-left: 6.75pt; margin-right: 6.75pt;" align="left" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border: 1pt solid windowtext; padding: 0in 5.4pt; height: 0.2in;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >अन्नप्रकार</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०० ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >प्रथिने</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >धान्ये</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >गव्हाचे अंकूर</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >तांदळाची टरफले</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >वरी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >गव्हाचे पीठ </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कोंड्यासकट</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >गहू</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पूर्ण</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बाजरी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मका </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >सुकलेले </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >दाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >गव्हाचे पीठ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >चाळलेले</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >ज्वारी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >रवा<span style=""> </span></span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पूर्ण गव्हाचा पाव </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >ब्राऊन</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पांढरा पाव</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >हातसडीचा तांदूळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कुरमुरे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >नाचणी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१६</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पोहे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१७</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मक्याचे </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >ओले</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कोवळे दाणे<span style=""> </span></span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> </tbody></table>
<br /><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Mangal; panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <table class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: medium none; margin-left: 6.75pt; margin-right: 6.75pt;" align="left" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border: 1pt solid windowtext; padding: 0in 5.4pt; height: 0.2in;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >अन्नप्रकार</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०० ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >प्रथिने</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >डाळी</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मसूर डाळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मूग डाळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >उडीद डाळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >तूर डाळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >हरभरा </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >चणा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >डाळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >कडधान्ये</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >सोयाबीन</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पावटा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >चवळी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >अख्खे मूग</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मटकी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >भाजलेले वाटाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >श्रावण घेवडा </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बिया</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >फुटाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >सुके<span style=""> </span>वाटाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >अख्खा हरभरा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >हिरवे वाटाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> </tbody></table>
<br /><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Mangal; panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
<br />
<br />
<br /><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Mangal; panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Mangal; panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <table class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: medium none; margin-left: 6.75pt; margin-right: 6.75pt;" align="left" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border: 1pt solid windowtext; padding: 0in 5.4pt; height: 0.2in;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >अन्नप्रकार</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०० ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >प्रथिने</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >पालेभाज्या</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >टाकळा<span style=""> </span></span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >(</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >सुकी पाने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >अळूची सुकलेली पाने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >शिंगाडा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >अगस्ती </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >हरभरा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" ><span style=""> </span>७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:Mangal;font-size:10pt;" lang="HI" >६</span><span style="font-size:10pt;"><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >शेवग्याची</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पाने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >राजगीरा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >फुलकोबी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >फ्लॉवर</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >गाजर</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पाने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >टाकळा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >ताजी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पाने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >११</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मेथी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पालेभाजी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कोथिंबीर</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >माठ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >काठेमाठ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कोबी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पत्ता</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >) <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> </tbody></table> <span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span><meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:applybreakingrules/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} @font-face {font-family:"\@Arial Unicode MS"; panose-1:2 11 6 4 2 2 2 2 2 4; mso-font-charset:128; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1 -369098753 63 0 4129279 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:8.5in 11.0in; margin:1.0in 1.25in 1.0in 1.25in; mso-header-margin:.5in; mso-footer-margin:.5in; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} table.MsoTableGrid {mso-style-name:"Table Grid"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; border:solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt:solid windowtext .5pt; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-border-insideh:.5pt solid windowtext; mso-border-insidev:.5pt solid windowtext; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <table class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: medium none; margin-left: 6.75pt; margin-right: 6.75pt;" align="left" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border: 1pt solid windowtext; padding: 0in 5.4pt; height: 0.2in;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >अन्नप्रकार</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१०० ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <span style=""> </span><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: 1pt 1pt 1pt medium; border-style: solid solid solid none; height: 0.2in;color:windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >प्रथिने</span></b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" > ( </span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >ग्रॅम</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" >) <o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >शेंगा</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >व</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><span style=""> </span></span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >तेलबिया</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >टरबुजाचे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >भाजलेले</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >शेंगदाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >न</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >भाजलेले</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >शेंगदाणे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >कारळे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >आळीवाचे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >जवस</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२०</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >तीळ</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >सुका</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" > </span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >मेवा</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >टरबुजाचे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" > </span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >काजू</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >बदाम</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >पिस्ता</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >चारोळी</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >आक्रोड</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" valign="top" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >मसाल्याचे</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><span style=""> </span></span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" lang="HI" >पदार्थ</span></b><b><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p></o:p></span></b></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:10pt;" ><o:p> </o:p></span></p>
<br /></td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मेथ्या</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >खसखस</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >२१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >३</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >जीरे</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१८</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >ओवा</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१७</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >मिरची</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" > <o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१५</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >९</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> <tr style="height: 0.2in;"> <td style="width: 0.1in; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext;" width="10"> <p class="MsoNormal" style="text-align: right;" align="right"><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >६</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 98.65pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="132"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >धने</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> <td style="width: 63pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; height: 0.2in;color:-moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color;" valign="top" width="84"> <p class="MsoNormal" style=""><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१४</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" >.</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" lang="HI" >१</span><span style=";font-family:";font-size:8pt;" ><o:p></o:p></span></p> </td> </tr> </tbody></table>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;">भारतीय आहार आणि प्रथिने : </span>
<br />भारतीय आहाराचा मुख्य आधार आहेत धान्ये जसे गहू, बाजरी, ज्वारी इत्यादी. यामध्ये साधारण १० टक्के प्रथिने असतात. म्हणजे प्रमाण तसे कमीच आहे, पण भारतीय आहारात यांचा वापर जास्त असल्याने शरीराची प्रथिनांची गरज पूर्ण करण्यासाठी त्यांचा नक्कीच उपयोग होतो.
<br />तांदळापासून जरी ७ टक्के किंवा त्याहून कमी प्रमाणात प्रथिने मिळत असली तरी ती गहू, बाजरी पासून मिळणा-या प्रथिनांपेक्षा उच्च प्रतीची आहेत.
<br />प्रथिने मिळविण्याचे मुख्य साधन आहे डाळी व कडधान्ये. यांच्यापासून चांगली व भरपूर प्रमाणात प्रथिने मिळतात. डाळींमध्ये असणा-या प्रथिनांचे प्रमाण साधारण २० टक्के आहे.
<br />
<br />अर्थात ही सर्व प्रथिने तशी अपूर्णच आहेत. पण शाकाहरी प्रथिने अपूर्ण असली तरी फारसे बिघडत नाही. एका अन्नप्रकारात असलेली नत्राम्लांची कमतरता त्याच्या बरोबर दुसरा पूरक अन्नप्रकार आहारात घेतला तर ही कमतरता भरून निघते. मात्र एकमेकांस पूरक असणाते हे पूरक अन्नप्रकार एकत्रितच घ्यायला हवेत.
<br />
<br />भारतीय आहारात, मुख्यत: महाराष्ट्रीय जेवणामध्ये अशा पूरक अन्नप्रकारांची बरीच उदाहरणे आहेत. धान्याच्या भाकरी/ पोळी बरोबर भाजी, भाताबरोवर डाळीचे वरण / आमटी, काही भाज्यांमध्ये वापरले जाणारे शेंगदाण्याचे कूट, भाजीबरोबर वापरले जाणारे हरभरा डाळीचे पीठ हे सर्व एकमेकांना पूरकच आहे.
<br />
<br />मुख्य जेवणाव्यतिरिक्त घेतल्या जाणा-या नाष्टयातूनही हेच तत्व वापरले गेले आहे. उदाहरणार्थ तांदळाबरोबर उडीद डाळीची इडली/ डोसा, शेंगदाणे / वाटाणे घालून पोहे, भेळेमध्ये कुरमुरे बरोबर पापडी व शेव इत्यादी. अशी अनेक उदाहरणे आहेत.
<br />
<br />म्हणजेच आपल्या पूर्वजांनी शाकाहारी समतोल चौरस आहार म्हणूनच पोळी/भाकरी बरोबर भाज्या, भाताबरोबर डाळीची आमटी/वरण, तसेच उच्च प्रतीची प्रथिने मिळावीत म्हणून दूध, दही , पनीरचा वापर हा जो पारंपारीक मुख्य आहार योजला त्याला शास्त्रीय आधार आहेच.Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-75703340557505983442007-09-04T10:40:00.000+05:302008-11-07T08:26:23.104+05:30<span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:130%;" ><span style="font-weight: bold;">प्रथिने : ४<br /><br /></span></span><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:130%;" ><span dragover="true">स्रोत व</span></span><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:130%;" ><span dragover="true"> प्रकार</span></span><span style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:130%;" > :</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);"> </span><br /><div dragover="true" style="text-align: left;">साखर, तेल व तूप हे सोडून आहारातील सर्व अन्नप्रकारांमध्ये कमी जास्त प्रमाणात प्रथिने असतात.<br /></div><span style="color: rgb(255, 102, 102);"><span dragover="true" style="font-weight: bold;"> प्रथिनसमृध्द अन्नप्रकार :</span></span><span style="color: rgb(255, 102, 102);"> </span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0D1ZdiSZI/AAAAAAAAAVw/rMFgViaImTU/s1600-h/animal+sources.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0D1ZdiSZI/AAAAAAAAAVw/rMFgViaImTU/s200/animal+sources.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106241768410728850" border="0" /></a>ज्या अन्नप्रकारांमध्ये २० टक्क्यापेक्षा म्हणजेच १०० ग्रॅम अन्नप्रकारामध्ये २० ग्रॅम वा त्यापेक्षा जास्त प्रथिने असतात त्यांना "प्रथिनसमृध्द अन्न" असे म्हणतात.<br />प्रथिनांमध्ये असलेल्या अत्यावश्यक नत्राम्लांच्या प्रमाणावरून मुख्यत: त्यांचे <span style="color: rgb(255, 102, 102);">पूर्ण व अपूर्ण</span> असे दोन प्रकार आहेत. त्याचप्रमाणे शारीरीक गरजेनुसार प्रथिनांना <span style="color: rgb(255, 102, 102);"> उच्च ( उत्कृष्ट) व <span style="color: rgb(255, 0, 0);">निकृष्ट</span></span><span style="color: rgb(255, 0, 0);"> </span> असेही दोन दर्जे दिलेले आहेत. अर्थातच जी पूर्ण प्रथिने आहेत तीच ठरतात उत्कृष्ट दर्जाची व जी अपूर्ण प्रथिने आहेत ती आहेत निकृष्ट दर्जाची. या व्यतिरिक्त ही प्रथिने कोणत्या अन्नप्रकारांतून ( आहारातून) मिळतात त्याप्रमाणेही त्यांचे गट ठरतात.<br /><br />अत्यावश्यक नत्राम्लांचे प्रमाण, शारीरीक गरजेनुसारचा दर्जा व स्रोत या तीनही बाबींचा विचार करून प्रथिनांचे पुढीलप्रमाणे वर्गीकरण करतात.<br /><br /><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">(१)</span> <span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">पूर्ण प्रथिने : उच्च प्रथिने : </span><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">प्राणीजन्य प्रथिने : </span><br />शरीराला लागणारी अत्यावश्यक नत्राम्ले (Essential Amino Acids) जास्तीत जास्त प्रमाणात ज्या प्रथिनांमध्ये असतात त्यां ना पूर्ण प्रथिने म्हणतात. यातही या प्रथिनांमधील नत्राम्लांच्य़ा साखळ्यांची रचना ही मानवी प्रथिनांमधील नत्राम्लांच्या रचनेच्या जास्त जवळची असते त्यामुळे या वर्गाची प्रथिने ही मानवी प्रथिनांच्या जास्त जवळची असल्याने शारिरीक गरजेनुसार ती उत्कृष्ट प्रतीची (High Biological Value ) मानली जातात.<br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0EaZdiSbI/AAAAAAAAAWA/bkjEI1AAqWk/s1600-h/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%A5%E0%A4%BF%E0%A4%A8%E0%A5%87.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 139px; height: 100px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0EaZdiSbI/AAAAAAAAAWA/bkjEI1AAqWk/s200/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%A5%E0%A4%BF%E0%A4%A8%E0%A5%87.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106242404065888690" border="0" /></a>मानवी प्रथिनांच्या जवळची असणारी अशी पूर्ण प्रथिने फक्त प्राणीजन्य अन्नप्रकारांतून मिळतात. उदाहरणार्थ मांस, मटण, चिकन, मासे , अंडी, दूध, दही, चीझ, पनीर इत्यादीमधून मिळणारी प्रथिने ही पूर्ण व मानवी प्रथिनांच्या जवळची असतात. म्हणूनच प्राणीजन्य प्रथिने ही शरीरात लवकर पचली जातात. तसेच ब-याच वेळा ही प्रथिने आहेत तशीच मानवी शरीरात वापरली जातात.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0EOJdiSaI/AAAAAAAAAV4/stSUmb-I8pk/s1600-h/source+of+protein.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 127px; height: 94px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0EOJdiSaI/AAAAAAAAAV4/stSUmb-I8pk/s200/source+of+protein.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106242193612491170" border="0" /></a>यातही दूध व अंडी यापासून मिळणारी प्रथिने मानवी शरीरातील प्रथिनांच्या जास्त जवळची असतात. इतर प्राणीजन्य प्रथिने उदाहरणार्थ मांस, मटण, चिकन यातील प्रथिनांमधील नत्राम्ले ही अंड्यातील नत्राम्लांच्या तुलनेत जवळजवळ सारखीच असतात. त्याचप्रमाणे मांसापासून मिळणा-या प्रथिनांपेक्षा माशापासून मिळणारी प्रथिने अधिक उत्कृष्ट मानली जातात.<br /><br /><span dragover="true" style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;">दुधातील प्रथिनांबद्दल थोडेसे: </span><br />दुधातील प्राणीजन्य प्रथिने (विशेषत: केसिन हे प्रथिन ) ही लहान बाळांसाठी तशी चांगली आहेत. केसिनमध्ये <a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0DLZdiSYI/AAAAAAAAAVo/Ohu0CADzE7E/s1600-h/cow-milk.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 70px; height: 93px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0DLZdiSYI/AAAAAAAAAVo/Ohu0CADzE7E/s200/cow-milk.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106241046856223106" border="0" /></a>ट्रिप्टोफॅन(Tryptophan) नावाचे अत्यावश्यक नत्राम्ल ( Essential Amino Acid) आहे. पण प्रथिनाच्या जोडीने दुधात "लॅक्टोज"(Lactose) नावाची साखर असते. या "लॅक्टोज"च्या पचनासाठी लागणारे ’लॅक्टेज’ हे विद्रावक भारतीय लोकांमध्ये कमी असते. त्यामुळे बहुतेक भारतीयांना दूध आहे त्या स्वरुपात पचत नाही.<br />पण भारतीय जेवणात दह्याला जास्त महत्व आहे तेही योग्यच आहे. कारण दुधाचे दही बनविताना त्यात वाढणा-या लॅक्टोबॅसिलस ( Lactobacillus) या जंतूमुळे दह्यात ’लॅक्टेज’ हे विद्रावक निर्माण होते त्यामुळे दह्यातील लॅक्टोजचे पचन होऊ शकते. म्हणून ज्याना दूध पचत नाही त्यांनी दही घेणे जास्त चांगले कारण त्यात लॅक्टोजच्या पचनाचा प्रश्न येत नाही व दुधातील प्रथिने जी पचनाला सहज असतात ती मात्र मिळू शकतात .<br />दह्याबरोबर ताक, चक्का, पनीर व चीझ यापासूनही भरपूर प्रथिने मिळतात. बंगालची प्रसिध्द मिठाई रसगुल्ला ही पनीरपासून बनविलेली असते.<br />ज्या व्यक्ती शाकाहारी असल्या तरी ज्यांना अंडी खाणे वर्ज्य नाही त्यांनी अंड्यांचा पांढरा भागाचा ( Egg White) आपल्या आहारात समावेश करावा म्हणजे त्यांना अंड्यातील उत्कृष्ट प्रतीची प्रथिने मिळू शकतील. अंडी उकडल्यास त्यातील पांढरा भाग वेगळा करणे सोपे जाते.<br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">(२)</span><span style="color: rgb(153, 0, 0);"> </span><span dragover="true" style="color: rgb(153, 0, 0); font-weight: bold;">अपूर्ण प्रथिने : निकृष्ट प्रथिने : </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(153, 0, 0);">वनस्पतीजन्य प्रथिने :</span> </span><br />ज्या प्रथिनांमध्ये कोणत्या ना कोणत्या अत्यावश्यक (Essential Amino Acids) नत्राम्लांची कमतरता असते त्यांना अपूर्ण प्रथिने म्हणतात. शारीरीक गरजेनुसार ही प्रथिने निकृष्ट दर्जाची ( Low Biological Value )मानली जातात. द्विदले, धान्ये, भाज्या, वाटाणे, तांदूळ, शेंगदाणे, सोयाबीन, मशरुम्स व टणक कवचातील बिया इत्यादी शाकाहारातून मिळणा-या वनस्पतीजन्य प्रथिनांमध्ये कोणत्या ना कोणत्या अत्यावश्यक नत्राम्लाची कमतरता असते.<br />म्हणूनच वनस्पतीजन्य प्रथिने ’अपूर्ण’ (Incomplete) आणि शारिरीक गरजेच्या दृष्टीने निकृष्ट प्रतीची ( Low Biological Value ) असल्याने ती दुय्यम दर्जाची मानली जातात.<br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0GE5diScI/AAAAAAAAAWI/HwJoy4TzqYI/s1600-h/grains.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 143px; height: 95px;" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0GE5diScI/AAAAAAAAAWI/HwJoy4TzqYI/s200/grains.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106244233721956802" border="0" /></a><br />डाळी व तेलबियामध्ये लायसिन (Lysine) हे नत्राम्ल जरी भरपूर असले तरी त्यात शरीरास आवश्यक असणारी गंधकाचा अंश असणा-या नत्राम्लांची कमतरता असते. गव्हामध्ये मात्र या लायसिनची कमतरता असते. म्हणून गव्हाबरोबर शेंगदाणे, वाटाणे डाळी घेतल्याने ही कमतरता भरून निघते. गव्हाबरोबर डाळी ५:१ या प्रमाणांत वापरल्यास गव्हातील "लायसिन" नत्राम्लाची कमी भरून निघते.<br /><br />वनस्पती जन्य प्रथिनांमध्ये सर्वोत्कृष्ट आहे सोयाबीन व मशरूमपासून मिळणारी प्रथिने, सोयाबीनमध्ये प्रथिनांचे प्रमाण ४० टक्क्याहून जास्त आहे. ( सोयाबीनचे आहारातील महत्व याबद्दल याच ठिकाणी इतरत्र स्वतंत्रपणे लिहिले आहे. )<br />तांदळातील नत्राम्लांची कमतरताही त्याच्या बरोबर डाळी (तूर/मूग/ उडीद/ हरभरा इत्यादी ) घेतल्याने पुरी होते.<br /><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(255, 102, 102);"><br />डाळींमधील प्रथिनांबद्दल थोडेसे: </span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rtz665diSOI/AAAAAAAAAUY/9U_2UTRMEsc/s1600-h/legumes.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 87px; height: 104px;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rtz665diSOI/AAAAAAAAAUY/9U_2UTRMEsc/s200/legumes.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106231967295359202" border="0" /></a><br />शाकाहारात प्रथिनांचा मूख्य आधार असणा-या डाळींमध्ये ’ट्रिप्सिन इन्हिबिटर ’ नावाचे रसायन असते. ते पचनसंस्थेतील ’ट्रिप्सिन’ नावाच्या पाचक विद्रावकाच्या कामाला विरोध करते. मात्र डाळी शिजविल्यावर या ’ट्रिप्सिन इन्हिबिटर’चा नाश होतो. म्हणून डाळी या नेहमी शिजवूनच खाल्ल्या पाहिजेत. न शिजवलेल्या डाळीमधील प्रथिने पचायला जड असतात त्यामुळे कच्च्या डाळी खाण्याने अपचन होऊ शकते.<br />काही वेळा डाळी या भाजून किंवा तळून खाल्ल्या जातात. पण भाजण्याने किंवा जास्त उष्णता देण्याने डाळीमधील ’लायसिन’ व ’मिथिओनिन’ ही अत्यावश्यक नत्राम्ले नष्ट होतात.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0TfpdiSdI/AAAAAAAAAWQ/4svfP2CLudc/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rt0TfpdiSdI/AAAAAAAAAWQ/4svfP2CLudc/s200/Signature+Image2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5106258986934618578" border="0" /></a>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-37009812571269081852007-08-09T18:19:00.000+05:302007-08-09T18:19:12.231+05:30आहार व आरोग्य<a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post.html">आहार व आरोग्य</a>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-49639553979262999582007-08-05T10:10:00.002+05:302008-11-07T08:26:23.813+05:30<span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;font-size:180%;" >प्रथिने ३<br /></span><span dragover="true" style="color: rgb(51, 51, 255); font-weight: bold;font-size:130%;" >प्रथिनांची शरीरातील कार्ये:</span><br /><div style="text-align: justify;" dragover="true"><ol dragover="true"><li style="text-align: left;" dragover="true"><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">अवयव बांधनी/ दुरुस्ती :</span> शरीरातील प्रत्येक अवयव मुख्यत्वे हाडे, अस्थि कूर्चा, स्नायु इत्यादींच्या वाढी साठी, आरोग्यासाठी व त्यांची झीज भरून येण्यासाठी प्रथिने आवश्यक आहेत.</li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">पेशींमधील चयापचयाची क्रिया :</span> पेशींचे कार्य ज्या रासायनिक क्रियांमुळे ( Metabolism) होते त्या क्रियांमध्ये प्रथिने विद्रावकाचे काम करतात. ही विद्रावाके या रासायनिक क्रिया होण्यास उत्तेजना देतात. त्यामुले शरीरा्ची सर्व कार्ये सुरळीत होतात.<br /></li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">पाचक विद्रावके : </span>आहारातून घेतलेल्या प्रथिने, पिष्टमय घटक, स्निग्घघटक या सर्वांचे पचनसंस्थेमध्ये व्यवस्थित पचन/शोषण/ विघटण होण्यासाठी जी वेगवेगळी पाचक विद्रावके (Digestive Enzymes ) लागतात ती प्रथिनेच असतात. उदाहरणार्थ : प्रथिनांचे पचन होण्यासाठी उदरातील पाचकरसात असलेले पेप्सिन(pepsin), स्वादुपिंड रसातील ट्रिप्सिन(trypsin), कायमोट्रिप्सिन ( chymotrypsin), विघटण होण्यासाठी लागणारे पेप्टिडेज ( peptidase /oligopeptidase) </li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">रक्तातील पाण्याचे प्रमाण संतुलित ठेवण्याचे काम :</span> प्लाझ्मा ( plasma) हा रक्तामधील द्रवरुप पदार्थ आहे. तो रक्तात तर सतत प्रवाहित असतोच पण बारीक रक्तवाहिन्या व रक्तवाहिन्यांभोवतीचा परिसर यामध्येही तो नेहमी आत बाहेर प्रवाहित असतो. हा प्रवाह <a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsBLGIVRMI/AAAAAAAAAT4/WM9RMaCRPzw/s1600-h/350px-Illu_capillary_microcirculation.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 145px; height: 121px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsBLGIVRMI/AAAAAAAAAT4/WM9RMaCRPzw/s200/350px-Illu_capillary_microcirculation.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5096668693435598018" border="0" /></a>प्लाझ्माच्या oncotic pressure वर अवलंबून असतो. यानुसार प्र्वाहानुसार रक्तातील व रक्तवाहिन्यांबाहेरील परिसर यामधील पाण्याचे प्रमाण सतत संतुलित प्रमाणात बदलत राहते. या प्लाझ्माचे हे osmotic pressure व त्याचा प्रवाह संतुलित ठेवण्याचे मुख्य काम रक्तातील अल्ब्युमिन ( albumin) नावाचे यकृतात निर्माण होणारे प्रथिन करते. रक्तात जवळजवळ ६०% प्रमाणात हे अल्ब्युमिन असते. यामुळे रक्तवाहिन्यांमधून प्रवाहित असलेल्या रक्तातील oncotic pressure योग्य प्रमाणात संतुलित ठेवले जाते. पर्यायाने रक्तातील व आजुबाजूच्या परिसरातील पाण्याचे प्रमाण संतुलित ठेवण्यास मदत होते. हे प्रथिन यकृतात बनत असल्याने यकृताचे आजारात याचे निर्माण कमी झाल्याने रक्तातील प्रमाण कमी होऊन पायावर सूज येते व पोटात पाणी साठते. त्याचप्रमाणे काही आजारांमध्ये हे प्रथिन जास्त प्रमाणात शरीराबाहेर टाकले जाते त्यामुळेही शरीरावर सूज येते. उदाहरणार्थ मूत्रपिंडाचे काही विकार( यात सर्वांगावर सूज येते. ) , आतड्यांचे विकार, गरोदरपण, इत्यादी मध्ये हे प्रथिन जास्त प्रमाणात शरीराबाहेर टाकले जाते. त्यामुळे रक्तातील याचे प्रमाण कमी होऊन सर्वांगावर सूज येते. तसेच कर्करोग तसेच कुपोषण यामध्ये मुळातच ्शरीरात प्रथिनांचे प्रमाण कमी असते.<br /></li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">प्राणवायु वाहक :</span> रक्तातील हिमोग्लोबिन (Haemoglobin) नावाचे प्रथिन पुप्पुसामध्ये आलेला प्राणवायु शोषून तो शरीरातील सर्व अवयव, सर्व पेशींपर्यंत पोहोचविण्याचे काम करते. पंडूरोग म्हणजेच अनिमिया यामध्ये रक्तातील हिमोग्लोबिनचे प्रमाण कमी होते. त्यामुले सर्व अवयवांना प्राणवायुचा पुरवठा कमी होतो त्यामुळे अशक्तपणा, दम लागणे अशी लक्षणे दिसतात.</li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">शरीरातील अंतरग्रंथींचे स्राव: </span>शरीराच्या वाढी साठी आवश्यक growth hormone, थाय<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.neurosci.pharm.utoledo.edu/MBC3320/images/hormones.gif"><img dragover="true" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 167px; height: 115px;" src="http://www.neurosci.pharm.utoledo.edu/MBC3320/images/hormones.gif" alt="" border="0" /></a>रॉईड (Thyroid ) या आंतर्ग्रंथीमध्ये स्रवणारे थायरॉक्सीन ( thyroxine) , अड्रीनल (Adrinal) ग्रंथीमधील अड्रीनलीन ( adrinaline), पॅराथारॉईड( Parathyroid) मधील पराथॉर्मोन ( parathormaone), अंडकोश (Testes)पासून टेस्टेस्टेरॉन( Testosterone) व बीजकोश (Ovary) यापासून इस्ट्रोजेन ( estrogene)/ प्रोजेस्टेरॉन (progesterone) हे सर्व ग्रंथींमधून स्रवणारे अंतरस्राव ( हार्मोन Hormone ) प्रथिनेच आहेत. या सर्व स्रावांवरच शरीराची वाढ, कार्यक्षमता, प्रजनन इत्यादी महत्वाची कार्ये अवलंबून आहेत. </li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">रोगप्रतिकारक शक्ती:</span> शरीरातील रोगप्रतिकारक शक्ती ही शरीरात असणा-या प्रतिजैविकांच्या प्रमाणावर अवलंबून असते. ही प्रतिजैविके प्रथिनेच असतात.पोलिओ, घटसर्प, डांग्या खोकला, धनुर्वात इत्यादी रोगप्रतिबंधक लसी घेतल्यानंतर साधारण तीन ते सहा आठवड्यानंतर शरीरात त्या त्या प्रकारची प्रतिजैविके बनतात. ही प्रतिजैविके त्या त्या रोगजंतूपासून होणा-या संसर्गापासून संरक्षण देतात.पण कधी कधी जंतूसंसर्ग झाल्यावर त्वरीत काम करण्यासाठी तयार लसींची गरज पडते. यासाठी प्राण्यांच्या शरीरात या लसी टोचून तयार झालेली प्रतिजैविके मग इंजेक्शनच्या रुपात मनुष्याला दिली जातात. या लसींशिवाय शरीरात अनेक प्रकारची प्रतिजैविके तयार होतात. ही प्रतिजैविके मुख्यत: ग्लोबुलिन ( globulin) या प्रथिनांपासून बनलेली असतात. या प्रतिजैविकांमुळे शरीराला नैसर्गिक रोगप्रतिकारक शक्ती ( immunity) मिळते. </li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span dragover="true" style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">रक्त गोठण्याचे महत्वाचे कार्य:</span> शरीरावर कोठे ही जखम झाली तर रक्त व<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsKNGIVRPI/AAAAAAAAAUQ/UU4-uVtB4Dg/s1600-h/bl+coagulation2.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 136px; height: 89px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsKNGIVRPI/AAAAAAAAAUQ/UU4-uVtB4Dg/s200/bl+coagulation2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5096678623399986418" border="0" /></a>ाहू लागते पण काही मिनिटातच रक्त वाहण्याचे आपोआप थांबते. ही एक शरीराची स्वरंक्षणासाठी असलेली एक नैसर्गिक क्रिया आहे. जखमेच्या जागी रक्त गोठल्याने हे असे होते. रक्त गोठण्याची ही नैसर्गिक क्रिया होण्यासाठी वेगवेगळे घटक लागतात ते सर्व घटक ( coagulation factors) प्रथिनेच आहेत. यातील एक जरी घटक कमी असेल तर शरीराची रक्त गोठण्याची क्रिया व्यवस्थित न झाल्याने जखमेनंतर रक्त न गोठता वाहू लागते. उदाहरणार्थ : हिमोफेलिया सारखा आजार.<br /></li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">आपत्कालीन काम:</span> शरीराला ऊर्जा पुरविण्याचे मुख्य काम कार्बोदके व स्निग्धघटक करतात. जर काही कारणाने शरीराला कार्बोदके व स्निग्धघटक या पोषकघटकांचा पुरवठा कमी झाला ( उदा. उपोषण) तर अशा आपत्कालीन काळी शरीरातील प्रथिनांपासून हे घटक तयार केले जातात व त्यांची गरज पूर्ण केली जाते. पण मग प्रथिनांची महत्वाची जी कार्ये आहेत त्यासाठी प्रथिनांची कमतरता निर्माण होते. काही काळ असे चालले तर मात्र शरीरात प्रथिनांची कमतरता निर्माण होऊन इंद्रिये व स्नायु कमकुवत होतात. म्हणूनच आहारात कार्बोदके व स्निग्धघटक पुरेशा प्रमाणात असले पाहिजे म्हणजे प्रथिनांचा वापर फक्त त्यांच्या महत्वाचा कामांसाठीच केला जाईल.</li><li style="text-align: left;" dragover="true"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">प्रथिनांचे नुतनीकरण :</span> आहारातून मिळालेल्या प्रथिनांपासून शरीरातील प्रथिनांचे वेळोवेळी नुतनीकरण केले जाते. म्हणूनच आहारात पुरेशा प्रमाणात प्रथिने असणे आवश्यक आहे. वाढत्या वयाप्रमाणे मुलांसाठी तसेच गर्भारपणात ही गरज अधीकच आहे. शरीर कार्बोदके व स्निग्धघटक यांचा साठा करू शकते पण तसा प्रथिनांचा साठा करु शकत नाही. आहारातून जर प्रथिने कमी पडली तर यकृत व स्नायु यामधील प्रथिने वापरून शरीराची गरज पूर्ण केली जाते. काही काळ असे चालले तर मात्र ही इंद्रिये व स्नायु कमकुवत होतात. म्हणूनच रोजच्या गरजेची प्रथिने रोजच्या आहारात पुरेशा प्रमाणात असणे अत्यंत आवश्यक आहे.</li></ol><br /><div style="text-align: left;">शरीरातील प्रथिने त्यांच्या कार्याप्रमाणे पुढील गटात विभागली गेली आहेत.<br /></div><ol style="text-align: left;" dragover="true"><li><span style="color: rgb(255, 102, 0);">प्रतिजीविके / प्रतिजैविके :</span> Antibodies</li><li><span style="color: rgb(255, 102, 0);">हार्मोन :</span> इंद्रियक्रियाप्रवर्कक आंतरोस्तर्ग स्त्राव. ( Internlly Secreted Hormone)</li><li><span style="color: rgb(0, 153, 0);"><span style="color: rgb(255, 102, 0);">विद्रावके :</span> </span>(Enzymes)</li><li><span style="color: rgb(255, 102, 0);">पाचक विद्रावके : </span>( Digestive Enzymes)</li><li><span dragover="true" style="color: rgb(255, 102, 0);">विरजणे : </span>विरजण्याच्या अथवा गोठण्य़ाच्या क्रियेत सहाय्यभूत होणारी विरजणे (Coagulates)</li><li><span dragover="true" style="color: rgb(255, 102, 0);">प्राणवायुवाहक : </span>हिमोग्लोबिन (Haemoglobin)</li><li><span dragover="true" style="color: rgb(255, 102, 0);">र</span><span dragover="true" style="color: rgb(255, 102, 0);">क्तातील प्रथिने :</span> अल्ब्युमिन (Albumin ), ग्लोबुलिन ( Globulin)</li></ol><br /><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsCCWIVRNI/AAAAAAAAAUA/FOsYjRmeZcY/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img dragover="true" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrsCCWIVRNI/AAAAAAAAAUA/FOsYjRmeZcY/s200/Signature+Image2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5096669642623370450" border="0" /></a></div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-34865018283602163732007-07-31T08:30:00.001+05:302008-11-07T08:26:24.748+05:30<span style="color: rgb(153, 0, 0);font-size:180%;" >प्रथिने (२) :<br /><br /></span><strong><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" >प्रथिनांचे पचन: </span></strong><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq652GIVQ1I/AAAAAAAAAQ4/Y96owHZ6eTs/s1600-h/Protein+digestion+2.gif"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093212567612244818" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 271px; cursor: pointer; height: 104px;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq652GIVQ1I/AAAAAAAAAQ4/Y96owHZ6eTs/s400/Protein+digestion+2.gif" border="0" /></a> आहारातून घेतलेल्या प्रथिनांचे शरीरात पुढे काय होते किंवा त्यांचे पचन व चयापचय कसा होतो हे समजण्यासाठी एक साधे उदाहरण आहे. चक्का किंवा पनीर बनविण्यासाठी दुधात लिंबाचा रस घालून दुध उकळविले तर ते फाटते. त्यात घट्ट गोळे किंवा गाठी निर्माण होतात. दुधामध्ये जी प्रथिने असतात ती लिंबामध्ये असलेल्या सिट्रिक असिड या आम्लामुळे अशी घट्ट बनतात.<br /><br />आपण आहारातून घेतलेल्या अन्नाचे पचन होण्यासाठी उदरात पाचकरस( Digestive Juice) स्रवतो. या पाचक रसात गॅस्ट्रीक असिड( gastric acid) नावाचे पाचक आम्ल असते. या आम्लामुळे आहारातील प्रथिने उदरात गोठुन गोळेदार बनतात. दूधात लिंबाचा रस घालून उकळविल्यास<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq64gmIVQ0I/AAAAAAAAAQw/miK69vHadxQ/s1600-h/Juices-sources.png"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093211098733429570" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 310px; cursor: pointer; height: 123px;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq64gmIVQ0I/AAAAAAAAAQw/miK69vHadxQ/s400/Juices-sources.png" dragover="true" border="0" /></a> लिंबातील सिट्रिक असिडमुळे फाटून जसे गोळेदार होते अगदी तसेच.<br /><br />उदरातील या पाचक रसामध्ये पेप्सिन ( Pepsin) हे विद्रावकही (Enzyme) असते. पेप्सिनमुळे प्रथिनांचे अंशत: विघटन होते. ही अर्धवट पचलेली प्रथिने पुढे आतड्यात जातात. लहान आतड्याच्या सुरवातीच्या डयुओडेनम (Duodenum) <a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq62t2IVQyI/AAAAAAAAAQg/XMnXGjWcgug/s1600-h/Enzymes.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093209127343440674" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 243px; cursor: pointer; height: 153px;" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq62t2IVQyI/AAAAAAAAAQg/XMnXGjWcgug/s400/Enzymes.jpg" dragover="true" border="0" /></a>या भागात स्वादुपिंडाकडुन ( Pancreas) पाचकद्राव आणून सोडला जातो. या स्वादुपिंड द्रावात ट्रिप्सिन ( trypsin) आणि किमोट्रिप्सिन (Chymotrypsin) विद्रावके असतात. या विद्रावकांमुळे प्रथिनांचे विघटन जवळजवळ पूर्ण होऊन ती ऑलिगोपेप्टाईड (Oligopeptide) व डायपेप्टाईड (Dipeptide) म्हणजेच द्वीनत्राम्ले आणि मोनोपेप्टाईड ( Monopeptide म्हणजेच अमिनो असिड किंवा एकेरी नत्राम्ल ) या मध्ये रुपांतरीत होतात.<br /><br />ऑलिगोपेप्टाईड ही दोनापेक्षा जास्त नत्राम्लांची साखळी आहे. लहान आतडयाचे आतील आवरण ( Internal Mucus Membrane) ज्या पेशींनी बनलेले असते त्या पेशींच्या आवरणावर(Cell Membrane) ऑलिगोपेप्टिडेज<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq6r0WIVQvI/AAAAAAAAAQI/BM5E1JvLwug/s1600-h/protein+digestion.gif"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093197144384684786" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq6r0WIVQvI/AAAAAAAAAQI/BM5E1JvLwug/s400/protein+digestion.gif" dragover="true" border="0" /></a>( Oligopeptidase) हे विद्रावक( Enzyme) असते. त्यामुळे या दोनापेक्षा जास्त नत्राम्ले असलेल्या साखळीचे एकेकट्या नत्राम्लांमध्ये रुपांतर होते. ही नत्राम्ले मग रक्तात शोषली जातात.<br />दुसरे डायपेप्टिडेज नावाचे विद्रावक पेशींच्या आवरणावर व आत असते त्यामुळे डायपेप्टाईड या द्वीनत्रांलांच्या साखळीचे विघटन होऊन ती एकेकट्या नत्राम्लांमध्ये रुपांतरीत होआत व शोषली जातात.<br />अशाप्रकारे लहान आतड्याच्या सुरवातीच्या भागातून या प्रथिनांचे विधटन व रक्तात शोषण होते. रक्तामार्फत मग ही नत्राम्ले सर्व अवयव व स्नायुपर्यंत पोहोचतात.<br />प्रत्येक पेशी, स्नायु व अवयव रक्तातील या नत्राम्लांमधुन हवी असलेली नत्राम्ले घेऊन त्यांच्या संयोगाने स्वत:च्या गरजेची प्रथिने पुन्हा बनवतात. प्रत्येक पेशीच्या मध्यभागी एक केंद्रस्थान ( Nuceus) असते, त्यात असलेल्या डिऑक्सीरायबोन्युक्लीक ( Deoxyribonucleic Acid or DNA ) असते. DNA हे च्या एका भागावरून Messenger RNA बनते. ही प्रथिने निर्माण करण्याचे कार्य चालते. या क्रियेमध्ये Messenger RNA हे संदेशवाहकाचे कार्य करते. <div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><strong>प्रथिनांचे शोषण:</strong></span><br /></div><p style="text-align: left;" dragover="true">आतड्याम्ध्ये प्रथिनांचे शोषण खालीलप्रकारे होते. </p><ol style="text-align: left;"><li><span style="color: rgb(204, 0, 0);">विघटीत सुटी नत्राम्ले :</span> आतड्यांच्या पेशीमध्ये प्रथिनांचे विघटन झाल्यावर सुटी झालेली एकेकटी नत्राम्ले आतड्यांच्या पेशीमधून शोषली जातात. </li><li><span style="color: rgb(204, 0, 0);">विघटीत लहान पेप्टाईड :</span>दोन ते सहा नत्राम्लांच्या साखळ्या असलेली छोटी नत्राम्ले ऑलिगोपेप्टाईड </li><li><span style="color: rgb(204, 0, 0);">पूर्ण प्रथिने:</span> फक्त नवजात बालकाच्या आतड्यामध्येच मातेच्या सुरवातीच्या दुधामध्ये ( कोलोस्ट्रम) असलेली पूर्ण प्रथिने शोषली जातात.</li></ol><p style="text-align: left;" dragover="true">अत्यावश्यक नत्राम्ले ही जास्त लवकर शोषली जातात. मग ती विघटीत सुटी नत्राम्ले असू दे किंवा छोटी पेप्टाईडस. आतड्याच्या आतील आवरणात द्वीपेप्टाईड किंवा त्रीपेप्टाईड ही सुध्दा लवकर शोषली जातात व आवरणाच्या पेशींमध्ये त्यांचे विघटन होते. ज्या व्यक्तीच्या शरीरात प्रथिनांची आधीच कमतरता आहे अशा व्यक्तीमध्ये आतड्यांच्या आवरणाच्या पेशी आधीच कमकुवत असतात त्यामुळे अशा व्यक्तींमध्ये नत्राम्लांचे शोषण कमी होते. या गोष्टीमुळे अशा व्यक्तींमध्ये आधीच असलेली प्रथिनांची कमतरता जास्तच होते. हार्टनप ( Hartnup) नावाच्या अनुवंशीक आजारामध्ये नत्राम्लांचे शोषण ( जास्त करून ट्रिप्टोफॅन ) होत नाही. सिस्टिनुरीया ( Cystinuria) या आजारामध्ये सिस्टिन ( Cystine) या नत्राम्लाचे शोषण होत नाही. </p><div style="text-align: left;"><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><strong>प्रथिन बांधनी :( Synthesis)</strong></span><br /><br />प्रत्येक पेशी, स्नायु व अवयव आतड्यातून रक्तात शोषली गेलेली विघटीत एकेकटी नत्राम्ले, द्वीपेप्टाईड/त्रीपेप्टाईड/लहान पेप्टाईड यामधून हवी असलेली नत्राम्ले घेऊन त्यांच्या संयोगाने स्वत:च्या गरजेची प्रथिने पुन्हा बनवतात. ही प्रथिन बांधनीची क्रिया खालीलप्रमाणे चालते. <a href="http://info.cancerresearchuk.org/images/gpimages/ys_DNA_4and5"><img style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 101px; height: 93px;" alt="" src="http://info.cancerresearchuk.org/images/gpimages/ys_DNA_4and5" border="0" height="143" /></a><br /><br />प्रत्येक पेशीच्या मध्यभागी एक केंद्र्स्थान ( Nuceus) असते. त्यात डिऑक्सीरायबोन्युक्लीक ( Deoxyribonucleic Acid or DNA ) असते. हे DNA बनते दोन Nucleotide चे धागे दोरीसारखे एकमेकांभोवती गुंडाळले जाऊन .<br />त्यातील एका धाग्यापासून Messenger mRNA बनते. DNA पासूनच rRNA आणि tRNA बनतात. हे Messenger mRNA पेशीच्या केंद्र्स्थानातून बाहेर पडून पेशीच्या द्रवामध्ये ( cytoplasm) जाते. <img style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 200px;" alt="" src="http://www.lcusd.net/lchs/lchs78/meiosis/meiosisproteinsynthesis_files/image001.gif" border="0" /><br />त्यानंतर सोबतच्या चित्रात दाखविल्यानुसार त्यावर प्रथिन बनते.<br />mRNA च्या धाग्यावरून ribosome ( rRNA ) पुढे सरकतो. ( जसा धाग्यावरून मोती सरकतो तसा.) प्रथिन बांधनीच्या क्रियेमध्ये लागणारी नत्राम्ले आणण्याचे काम tRNA करते.<br />या चित्रामध्ये लाल रंगाचा धागा आहे ते आहे mRNA. मोत्यासारखा गोल आहे ते आहे rRNA पासून बनलेला ribosome. हिरव्या रंगात tRNA असून त्याच्या टोकाला प्रथिन बांधनीसाठी आवश्यक असलेले नत्राम्ल आहे.<br />प्रथिनांची बांधनी व विघटन होण्याचा वेग वेगवेगळ्या अवयवांमध्ये अतिशय वेगवेगळा आहे. सर्वात जास्त वेग आहे आतड्यांमध्ये. त्यानंतर यकृत, ह्रदय व नंतर स्नायु हा क्रम आहे. व्यक्ती जर नेहमीचा आहार घेत असेल तर स्नायुमध्ये प्रथिनांच्या बांधनीचा वेग साधारण तासाला ९.६ ग्रॅम एवढा असतो. पण उपोषणामध्ये हाच वेग निम्म्यापेक्षा कमी होतो.<br /><br /></div><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><strong>प्रथिनांचे शरीरातील विघटन /विभाजन : (Breakdown) :</strong></span><br />शरीरातील अवयवांमध्ये जसे प्रथिने बांधनीचे काम चालते तसेच प्रथिनांचे विधटनही होते. अर्थात अवयवांतील प्रथिनांचे हे विधटन मोजणे ही अवघड आहे. काही शारीरीक स्थिती जसे शारीरीक <a href="http://www.karlloren.com/diet/images/model_graphic.gif"><img style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 200px;" alt="" src="http://www.karlloren.com/diet/images/model_graphic.gif" border="0" /></a>जखमा, वाढलेले तपमान, जंतूसंसर्ग या मध्ये प्रथिनांच्या विघटनाचा वेग वाढतो. कर्करोगातही शरीरातील प्रथिनांची बांधनी व विधटनाचा वेग वाढलेला असतो.आतड्यांच्या आतील आवरणांच्या ( mucosa ) पेशीचे आयुष्य फक्त तीन ते सहा दिवसांचे असते त्यामुळे या पेशींचे सतत नुतनीकरण होत असते. दररोज टाकून दिलेल्या जुन्या पेशींपासून साधारण ७० ग्रॅम प्रथिने आतड्यात निर्माण होतात. तसेच दररोज साधारण १० ग्रॅम प्रथिने मळाबरोबर शरीरातून बाहेर टाकली जातात. म्हणजेच आहारात ९० ग्रॅम प्रथिने घेतली तर साधारणपणे १५० ग्रॅम प्रथिने रोज शरीरात शोषली जातात. यकृतातून साधारण २०ग्रॅम प्रथिने रोज रक्तात सोडली जाऊन रक्तातील प्रथिनांचे नुतनीकरण केले जाते.<div style="text-align: left;"><br /></div><span style="color: rgb(51, 51, 255);font-size:130%;" ><strong>प्रथिनांचा साठा:</strong></span><br />निरोगी प्रौढ व्यक्तीमध्ये वजनाच्या साधारण १५ टक्क्रे प्रथिने असतात. ७० किलो वजन असलेल्या व्यक्तीमध्ये स्नायुंचे वजन साधारण ३१ किलो व यकृताचे वजन साधारण १.५ किलो असते. गरज पडली तर शरीरातील एका अवयवातील प्रथिनांमधून दुस-या अवयवाची गरज पूर्ण केली जाते. मातेच्या प्रथिनांमधून गर्भाची प्रथिनांची गरज पूर्ण केली जाते. शरीरातील पेशींमाध्ये असलेली प्रथिने ही दोन स्वरुपात असतात. <span style="color: rgb(204, 0, 0);">स्थिर प्रथिने:</span> पेशींमधील बहुतांश प्रथिने स्थिर स्वरुपात असतात.<br /><span style="color: rgb(204, 0, 0);">अस्थिर प्रथिने :</span>या प्रथिनांचे आयुष्य साधारण ६० मिनिटांपर्यंत असते. अशी प्रथिने आपत्कालीन परिस्थितीमध्ये वापरली जातात. शरीरातील एकूण प्रथिनांच्या साधारण ५% प्रथिने ही अस्थिर स्वरुपाची असतात. यकृत व स्नायु यामधील प्रथिने ही मुख्यत: अस्थिर स्वरुपाची असतात.<br /><br />शरीर नत्राम्लांचा साठा करू शकत नाही. शरीराची गरज भागल्यावर उरलेल्या नत्राम्लांपासून साखर बनविली जाते अथवा यकृतामध्ये त्यांचे विभाजन होते. या विभाजनातून जी युरीया निर्माण होते ती मूत्रपिंडामार्फत शरीरातून बाहेर टाकली जाते. गरजेपेक्षा जितकी जास्त प्रथिने शरीरात जातील तितक्या जास्त प्रमाणात युरीया बाहेर टाकली जाते.<br /><div style="text-align: left;"><br /><br /><a href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrVuxGIVRCI/AAAAAAAAASo/YNiHqq1TZxU/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5095100343177790498" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrVuxGIVRCI/AAAAAAAAASo/YNiHqq1TZxU/s200/Signature+Image2.jpg" border="0" /></a><br /><br /><br /><br /><br /></div><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq6me2IVQtI/AAAAAAAAAP4/dBAM7svpTzU/s1600-h/Signature+Image2.jpg"></a>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-35523854218702123252007-07-15T19:26:00.002+05:302010-09-27T00:05:54.057+05:30<span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;font-size:130%;color:blue;" dragover="true" lang="MR" ><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="font-size:180%;">प्रथिने (१)</span><br /><br /></span>मी</span><span style="font-weight: bold;font-family:Arial;font-size:130%;color:blue;" dragover="true" lang="MR" > </span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;font-size:130%;color:blue;" dragover="true" lang="MR" >प्रथम</span><span style=";font-family:Arial;font-size:14;color:blue;" ><span style="font-weight: bold;font-size:130%;" >:</span></span><span style=";font-family:Arial;font-size:14;color:blue;" ><br /></span><br /><div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/65/D+L-Alanine.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 200px; cursor: pointer;" alt="" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/65/D%2BL-Alanine.gif" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" dragover="true" lang="MR">प्रोटोस</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-weight: bold;">’ (protos)</span><span style="font-size:0;"> </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">या मूळ ग्रीक</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> शब्दापासून</span><span style="font-family:Arial;"> <span style="font-weight: bold;">’</span></span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" dragover="true" lang="MR">प्रोटीन</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-weight: bold;" dragover="true">’ ( protein)</span> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">हा श</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ब्द</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> बनलेला आहे</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">.</span><br /></div><div style="text-align: left;"><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" dragover="true" lang="MR">प्रोटीन</span><span style="font-weight: bold;font-family:Arial;" > (protein ) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">या</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ग्रीक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शब्दाचा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अर</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">्थ आहे</span><span style="font-family:Arial;"> <span style="font-weight: bold;">’</span></span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" lang="MR">मी प्रथम</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-weight: bold;">’. </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रोटीन या</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> श</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ब्दाला मराठी प्रति</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शब्द आहे</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> <span style="font-weight: bold;" dragover="true">’</span></span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" dragover="true" lang="MR">प्रथिन</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-weight: bold;">’.</span></span><br /><br /></div><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहारातील अन्नघटकामधून मिळणा-या </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">विविध पोषकतत्वांपैकी </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">महत्वाचे </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पोषकतत्व </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहे</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> प्रथिने. पाणी सोडले तर शरीरातील इतर पोषकतत्वांपेक्षा प्रथिनांचे प्रमाण सर्वात जास्त आहे.<br /></span><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीरातील</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवयव</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">हे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशींचे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनलेले</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">असतात</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">भिंतीची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">रचना</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">विटा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एकावर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">रचून</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">केली</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जाते</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अगदी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">तसेच</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशीं</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एकमेकांशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बांधल्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जाऊन</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीरातील</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवयव</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनत</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ात</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बांधकामामध्ये</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">विटांना</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">महत्व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तेच</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">महत्व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आ</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">हे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराच्या</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> /</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवयवांच्या</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">रचनेत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशींना</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> !</span> <span dragover="true" style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आणि</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशीं</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनलेल्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असतात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिनांपासून</span><span style="font-family:Arial;">.<span style="font-size:0;"> </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशींचा</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पर्यायाने</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवयवांचा</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">मूलभूत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">घटक</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आ</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">हे</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्र</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">थिन</span><span style="font-family:Arial;">.<span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणूनच</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिनांना</span><span style="font-family:Arial;"> <span style="font-weight: bold;">’</span></span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" lang="MR">बिल्डिंग</span><span style="font-weight: bold;font-family:Arial;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;" lang="MR">ब्लॉक्स</span><span style="font-weight: bold;font-family:Arial;" >’ ( Building Blocks) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणतात</span>.</p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true">तुमचे केस, नखं, स्नायु बनण्यासाठी एवढेच नव्हे शरीरातील महत्वाच्या पेशी जसे तुमचे शरीर/ रंग/डोळे /उंची इतकेच काय तुमचा स्वभाव कसा असेल हे सर्व ठरविणारे तुमचे Gene हे सर्व प्रथिनांचेच बनलेले असतात. शरीराची कार्ये नीट चालण्यासाठी जी द्रावके, विद्रावके लागतात तसेच जखमेनंतर रक्तस्राव थांबण्यासाठी जी रक्त गोठण्याची प्रक्रिया व्हावी लागते त्यालाही प्रथिनांचीच ्गरज लागते.</p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वयाच्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अठरा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वर्षे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पर्यंत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मानवी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीरात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नवीन</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">निर्माण</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">होतात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्य</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">ामुळे</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वाढ</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">होते.</span><span style="font-family:Arial;">.<span dragover="true"> </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">यानंतर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मात्र</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रत्येक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">सात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">वर्षांनी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीरातील</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रत्येक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नष्ट</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">होऊन</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्याच्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जागी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नवीन</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">निर्माण </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">होत</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ात</span><span style="font-family:Arial;">.<span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अर्थात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">याला</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अपवाद</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आ</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">हे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मेंदू</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">दात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">यांचा</span><span style="font-family:Arial;">! </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">एकदा</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नष्ट</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">झाल्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पुन्हा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">निर्माण</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">होत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नाहीत</span><span style="font-family:Arial;">.</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बीजापासून</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">निर्माण</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">होऊन</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">रचना</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">होण्यासाठी</span><span style="font-family:Arial;">,<span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पुढे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">योग्य</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वाढ</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">होण्यासाठी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तसेच</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवयवांची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">झीज</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">भरून</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">येण्यासाठी</span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अर्थातच</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराला</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिने</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आवश्यक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहेत</span><span style="font-family:Arial;">.</span><span style="font-family:Arial;"> <o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणूनच</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वाढत्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वयाच्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मुलांना</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिने</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">कमी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पडली</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्यांची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वाढ</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नीट</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">होत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नाही</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">याचा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">परिणाम</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्यांच्या </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">उंचीवर</span><span style="font-family:Arial;">,</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वजनावर</span>, <span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बुध्दीच्या </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वाढीवर</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> होतो</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रौढ </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व्यक्त</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ीनांही </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शरीराची</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> झीज</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> भरून</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> येण्यासाठी</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> प्रथ</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">िनां</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ची</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> तेवढीच </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">गरज</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> आहे</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">दीर्घ </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">आजारानंतर </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> शस्त्रक्रियेनंतर</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">्रथिनांची</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> गरज</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> जास्तच</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> वाढते</span><span style="font-family:Arial;">.<span style="font-size:0;"> तसे</span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">च शरीराच्या </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">काही</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> अवस्थांमध्ये</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> जसे</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> गर्भारपण</span>, <span lang="MR" style="font-family:Mangal;">स्तनपान</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> यासाठी</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> ही</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> मातेला</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> प्रथिनांची</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> वाढीव</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> गरज </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">लागते</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">.</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" style=";font-family:Mangal;font-size:130%;color:blue;" lang="MR" >प्रथिनांची</span><span style=";font-family:Arial;font-size:130%;color:blue;" lang="MR" > </span><span style=";font-family:Mangal;font-size:130%;color:blue;" lang="MR" >रचना</span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;font-size:130%;color:green;" dragover="true" lang="MR" > :</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पेशींचा मूलभूत घटक असले</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ली ही प्रथिनेही<span style="font-size:0;"> </span>अगदी लहान लहान घटकांची बनलेली</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> आहेत. या लहान घटकांना अमिनो असिडस ( </span><span dragover="true">Amino Aci</span><span dragover="true">ds) </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असे म्हणतात.<span style="font-size:0;"><br /></span></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;font-size:130%;color:green;" dragover="true" lang="MR" ><br />नत्राम्</span><span style="font-weight: bold;font-family:Mangal;font-size:130%;color:green;" dragover="true" lang="MR" >ले</span><span style="font-weight: bold;font-family:Arial;font-size:130%;color:green;" >: Amino Acids</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style=";font-family:Arial;font-size:14;" ><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.langara.bc.ca/biology/mario/Assets/aminoAcidStruc.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 156px; cursor: pointer; height: 151px;" alt="" src="http://www.langara.bc.ca/biology/mario/Assets/aminoAcidStruc.jpg" dragover="true" border="0" /></a><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true">प्रथिनांचा मूलभूत घटक असलेली ही अमिनो असिड( Amino Acids)</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true"> बनतात</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true"> </span></span><span style="font-size:0;">’</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">कार्ब</span><span style="font-size:0;">’ </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">किंवा कार्बन (</span><span style="font-size:0;">Carbon), '</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नत्र</span><span style="font-size:0;">’ </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणजे</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> नायट्रोजन ( </span><span dragover="true">Nitrogen)</span><span lang="MR"> </span><span style="font-size:0;">“</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्राणवायु</span><span style="font-size:0;">”</span><span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणजेच ऑक</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">्सिजन ( </span><span dragover="true">Oxygen) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">यांच्या संयोगाने<span style="font-size:0;">. </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">यात</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> </span><span style="font-size:0;">'</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नत्र</span><span style="font-size:0;">’ / </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नायट्रोजन ( </span><span dragover="true">Nitrogen</span><span dragover="true">)<span style="font-size:0;"> </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">असल्यामुळे या असिडसना </span><span style="font-size:0;">’</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अमिनो असिड</span><span style="font-size:0;">” </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व मराठीत<span style="font-size:0;"> </span></span><span style="font-size:0;">’</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नत्राम्ले</span><span style="font-size:0;">’</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असे म्हणतात.</span><br /></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">सर्व नत्राम्लांमध्ये वरील घटक असतातच या शिवाय चित्रात दाखविल्याप्रमाणे R group </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">च्या ठिकाणी वेगवेगळे घटक असतात. काहीं नत्राम्लांमध्ये लोह (</span><span dragover="true">Iron), </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">फॉस्फरस (</span><span dragover="true">Phosph</span><span dragover="true">orous),</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> सल्फर<span style="font-size:0;"> </span>(</span><span dragover="true">Sulphur) </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">ही खनिजेही असतात.</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अशी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">एकंदर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वीस</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अमिनो</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असिडस</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहेत.</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-family:Arial;">ती पुढीलप्रामाणे</span><span style="font-family:Arial;"> <o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style=";font-family:Arial;font-size:10;" ><v:shape id="_x0000_i1026" type="#_x0000_t75"><v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image003.wmz"></v:imagedata><!--[if !vml]--></v:shape></span><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><ol style="text-align: left;" dragover="true"><li dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ग्लायसीन</span><span style="font-family:Arial;"> -Glycine)</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> </span><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></li><li dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अलानिन</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> - Alanine )</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> </span><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">ल्युसिन</span><span style="font-family:Arial;"> - Leucine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आयसोल्युसिन</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> -Isoleucine</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq34SWIVQpI/AAAAAAAAAPY/e0Xgg3neldA/s1600-h/aatheo.gif"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5092999747687760530" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rq34SWIVQpI/AAAAAAAAAPY/e0Xgg3neldA/s200/aatheo.gif" border="0" /></a></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">व्हलिन</span><span style="font-family:Arial;"> -Valine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">सेरिन</span><span style="font-family:Arial;"> -Serine</span></li><li dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">थ्रिओनीन</span><span style="font-family:Arial;"> -Threonine</span></li><li dragover="true"><span style="font-family:Arial;">सिस्टीन - Cystine<o:p></o:p></span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">सिस्टाईन</span><span style="font-family:Arial;"> - Cysteine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मेथिओनीन</span><span style="font-family:Arial;"> -Methionine</span></li><li dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ग्लुटामिन</span><span style="font-family:Arial;"> -Glutamine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">ग्लुटामेट</span><span style="font-family:Arial;"> - Glutamate</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अस्पराजीन</span><span style="font-family:Arial;">Asparagine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अस्पार्टेट</span><span style="font-family:Arial;"> -Aspartate<o:p></o:p></span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">लायसीन</span><span style="font-family:Arial;"> -Lysine</span></li><li dragover="true"><span dragover="true" style="font-family:Arial;">अर्जिनीन-Arginine</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">टायरोसीन</span><span style="font-family:Arial;"> Tyrosine</span></li><li dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ट्रिप्टोफॅन</span><span style="font-family:Arial;"> -Tryptophan</span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">हिस्टिडीन</span><span style="font-family:Arial;"> - Histidine<o:p></o:p></span></li><li dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">फिनाइलॅलनिन</span><span style="font-family:Arial;"> -Phenylalanine</span></li></ol><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 0, 0);" dragover="true">(i) अत्यावश्यक नत्राम्ले : Essential / Indispensible Amino Acid</span>s</span></p><div style="text-align: left;"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">वरील वीसपैकी जी नत्राम्ले फक्त आहारातूनच मिळू शकतात व जी शरीर स्वत: बनवू शकत नाहीत</span><br /></div><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> त्यांना ’अत्यावश्यक’ नत्राम्ले ( Essential Amino Acids) असे म्हणतात.</span><br /><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रौढ व्यक्तीच्या आहारात अशी एकंदर आठ अत्यावश्यक नत्राम्ले असावी लागतात तर बालकांमध्ये नऊ अत्यावश्यक नत्राम्ले आहारातून मिळावी लागतात.</span><br /><br /><div style="text-align: left;"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अत्यावश्यक</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नत्राम्ले</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहेत</span><span style="font-family:Arial;"> - AVHILLMPTT</span> <span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><ol dragover="true"><li dragover="true">आयसोल्युसिन -Isoleucine </li><li dragover="true">ल्युसिन -Leucine </li><li dragover="true">लायसिन - Lysine</li><li dragover="true">थ्रिओनीन -Threonine</li><li dragover="true">ट्रिप्टोफॅन -Tryptophan</li><li dragover="true">मेथिओनीन -Methionine</li><li dragover="true">हिस्टिडीन-Histidine </li><li dragover="true">व्हलीन -Valine</li><li dragover="true">फिनाइलॅलनिन -Phenylalanine</li></ol>थोडक्यात लक्षात ठेवण्यासाठी त्यांचा क्रम पुढील प््रमाणे असा करता येईल .<br />ILLTTMHVP <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">I L</span> ike <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">L</span>ight <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">T</span>hat <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">T</span>ries <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">M</span>aking <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">H</span>ome <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">V</span>ery <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">P</span>retty.<br /><br />आहारातून ही अत्यावश्यक आठ/ नऊ नत्राम्ले मिळाली तरच बाकीची बारा नत्राम्ले तुमचे शरीर बनवू शकते.<br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);" dragover="true">(ii)परिस्थितीनुरुप अत्यावश्यक नत्राम्ले : Conditionally Essential Amino Acid</span><br />काही ठराविक परिस्थितीमध्ये वरील नऊ अत्यावश्यक नत्राम्लांव्यतिरिक्त आणखी काही नत्राम्ले अत्यावश्यक ठरतात.<br />उदाहरणार्थ काही व्यक्तींमध्ये Phenylketonuria नावाचा आजार असतो. अशा व्यक्तींच्या आहारामध्ये फिनाइलॅलनिन (Phenylalanine) या अत्यावश्यक नत्राम्लाचे प्रमाण कमी ठेवावे लागते नाहीतर त्या व्यक्तीच्या मेंदूवाढीवर विपरीत परिणाम होऊ शकतो.<br />पण शरीरात टायरोसिन Tyrosine हे नत्राम्ल बनण्यासाठी फिनाइलॅलनिन (Phenylalanine) हे नत्राम्ल अत्यावश्यक आहे. जर आहारातून फिनाइलॅलनिन गेले नाही तर शरीरात टायरोसिन Tyrosine बनणार नाही. अशा परिस्थितीमध्ये त्या व्यक्तीच्या आहारात फिनाइलॅलनिन (Phenylalanine) या अत्यावश्यक नत्राम्लाऐवजी टायरोसिन ( Tyrosine) हे एरवी अत्यावश्यक नसलेले नत्राम्ल अत्यावश्यक बनते.<br />वेगवेगळ्या व्यक्तींमध्ये परिस्थितीनुरुप खालीलपैकी कोणतेही एक नत्राम्ल अत्यावश्यक बनू शकते.<ol style="text-align: left;" dragover="true"><li dragover="true">अर्जिनीन - Arginine</li><li dragover="true">सिस्टीन -Cystine </li><li dragover="true">ग्लायसीन -Glycine</li><li dragover="true">ग्लुटामिन -Glutamine</li><li dragover="true">टायरोसीन Tyrosine </li></ol><div style="text-align: left;"><br /><span dragover="true" style=";font-family:Mangal;font-size:14;color:green;" lang="MR" ><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;">पेप्टाईड</span></span></span> <span style="font-weight: bold;font-family:Arial;font-size:130%;color:green;" >: Peptides</span> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style=";font-family:Arial;font-size:10;" ><v:shape id="_x0000_i1027" type="#_x0000_t75"><v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image005.png"></v:imagedata><!--[if !vml]--></v:shape></span><span style=";font-family:Arial;font-size:10;" ><!--[endif]--><v:shape id="_x0000_i1028" type="#_x0000_t75" ole=""> <v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image007.wmz"></v:imagedata><!--[if !vml]--></v:shape></span><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-weight: normal;" lang="MR">वरील</span><span style="font-weight: normal;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span style="font-weight: normal;" lang="MR">नत्राम्लांपैकी</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" lang="MR">वेगवेगळी</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">नत्राम्ले</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" lang="MR">एकत्र</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" lang="MR">जुळून</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">त्यांच</span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">ी</span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">ए</span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">क</span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR"> </span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">सा</span><span style="font-weight: normal;" dragover="true" lang="MR">खळी</span><span style="font-weight: normal;" lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनते.<span style="color: rgb(0, 0, 0);" dragover="true">त्या साखळीलाच पेप्टा</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(0, 0, 0);" dragover="true">ईड</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(0, 0, 0);" dragover="true"> असे म्हणतात</span></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);" dragover="true">द्वीपेप्टाईड / Dipeptide:</span></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.palaeos.com/Bacteria/Lists/Glossary/Images/AminoAcid.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 178px; cursor: pointer; height: 161px;" alt="" src="http://www.palaeos.com/Bacteria/Lists/Glossary/Images/AminoAcid.gif" dragover="true" border="0" /></a><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> ही</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> आहे जोडलेल्या दोन नत्राम्लांची</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> साखळी.</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/1biochem/graphics/28.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 164px; cursor: pointer; height: 145px;" alt="" src="http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/1biochem/graphics/28.gif" dragover="true" border="0" /></a></p><div style="text-align: left;"><span style="font-weight: bold;" dragover="true" lang="MR">पॉलीपेप्टाईड</span><span style="font-weight: bold;" dragover="true"> ( Polypeptide) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">:</span></span> </div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ही आहे द</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">ोनापेक्षा जास्त नत्राम्लांची साखळी.</span></p><div style="text-align: left;"><br /><br /></div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" style="font-family:Arial;"><span dragover="true">पेप्टाईडच्या या साख</span></span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"><span dragover="true">ळ्य़ा </span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पुन्हा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Arial;">एकमेकांशी </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">जोडल्या </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">जाऊन</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;">एक </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्रिमितीय</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.mdc-berlin.de/englisch/research/research_areas/cancer/images/heinemann.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 184px; cursor: pointer; height: 175px;" alt="" src="http://www.mdc-berlin.de/englisch/research/research_areas/cancer/images/heinemann.gif" dragover="true" border="0" /></a><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> आकार</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">बन</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">तो</span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">.</span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अशा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">किंवा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एकापेक्षा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Arial;">जास्त </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">पॉलिपेप्टाईड</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">साखळ्या </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जोडल्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">जाऊन</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">एक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिन</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span>बनते.</p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">फक्त</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">वरील</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वीस</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नत्राम्लांपासून </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">हजारो</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वेगवेगळ्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">साखळ्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनून</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">तुमच्या शरीरातील</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">सर्व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रथिने</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनतात</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">बाजूच्या चित्रात मानवी शरीरातील काही प्रथिने दर्शविली आहेत. </span><br /><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rpo87b6ecXI/AAAAAAAAANE/PW6DH5q-W9s/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5087445720871367026" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rpo87b6ecXI/AAAAAAAAANE/PW6DH5q-W9s/s200/Signature+Image2.jpg" dragover="true" border="0" /></a><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" dragover="true"><span style="font-family:Arial;"><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style=";font-family:Arial;color:blue;" ><o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal"><span style="font-size:0;"><o:p></o:p></span></p><br /><v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image003.wmz"><v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image005.png"><v:imagedata title="" src="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CSnehal.G%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_image007.wmz"></v:imagedata></v:imagedata></v:imagedata>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-13741287930735574982007-06-30T14:25:00.001+05:302008-05-05T08:06:17.455+05:30<span style="color: rgb(153, 0, 0); font-weight: bold;font-size:180%;" >वाचकांच्या प्रतिक्रिया</span><br /><br />'आहार व आरोग्य'<br /><br />’आहार व आरोग्य’ या विषयावरील माझ्या ब्लॉगला भेट दिलेल्या परंतु ब्लॉगवर comment लिहू न शकणा-या काही वाचकांनी त्यांच्या प्रतिक्रिया इतरत्र नोंदवल्या आहेत. त्या मी इथे देत आहे.<br />या सर्व मंडळीनी आपल्या प्रतिक्रिया लिहून मला प्रोत्साहीत केले त्याबद्दल मी त्या सर्वांची आभारी आहे.<br /><br /><br />Maya<br />Jun 2<br />it is a very good blog and very much informative.<br />Do read it.<br /><br />apurva<br />Jun 4<br />thanz for providing such a informative blog<br /><br />Supriya<br />Jun 4<br />very good blog," must read" for all<br /><br />shubhada<br />Jun 7<br />very good blog!<br /><br />Sphurti<br />Jun 12<br />Its really a nice blog....... information presented in blog is really useful........<br />thanks 4 that...........<br /><br />Shounak<br />Jun 17<br />nice one<br /><br />shriram<br />Jun 18<br />go ahed<br />Nice information, Go ahed<br /><br />diva<br />Jun 18<br />just read ur blog..........its nice hey hw could u write so fluently in marathi? cos i too tried to write a blog in marathi bt few words i cant write...............<br /><br />smily...<br />Jun 18<br />hellooo.. its very good n helpfull information.. thanks a lot...<br /><br /><br />Pradhyumna<br />Jul 11<br />i like, very helpful information,thank you<br /><br />Rakhee<br />Jul 15<br />hey dats really good n informative<br /><br />◄••♥~Lucky~♥••►<br />Jul 9<br />Useful link<br /><br />Thanks<br /><br />Sulabha<br />Jun 6<br />khupach changali mahiti aahe.<br /><br />$hashank<br />Jun 12<br />खूपच उपयुक़त माहिती आहे. आपली तब्येत संभाळुन शक्य तेवढे लिहा. धन्यवाद.<br /><br /><br />आशिष अनिल<br />Jun 28<br />Good One!<br />ha blog changla ahe... mala awaDla!<br />nakki bheT dya!<br /><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row1"><td valign="top" width="100%"><div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=17823306342220876854">shailaja</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> अतिशय उपयुक्त वाटला. मस्त आहे! </div> </div> <div style="clear: both; font-size: 92%; padding-bottom: 2px;"> <a href="javascript: void(0);" id="reply_link_9" onclick="_quickReplyOpen(this, 9);"><br /></a> </div> </div> <div id="quickReplyResult_9" class="newsItem" style="display: none; margin-top: 5px;"> </div> <div id="scrap_9" style="width: 600px; display: none;"> <textarea id="scrapText_9" name="replyText_9" cols="55" rows="4"></textarea> <table> <tbody><tr> <td> <table class="btn" onmouseover="this.className='btnHover'" onmouseout="this.className='btn'" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="cursor: pointer;" onclick="_quickReplySubmit(29197624, 1184451390, 9);" id="b30"> <td><img src="http://img2.orkut.com/img/bl.gif" alt="" /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> <td style="background: transparent url(http://img2.orkut.com/img/bm.gif) repeat scroll 0% 50%; -moz-background-clip: -moz-initial; -moz-background-origin: -moz-initial; -moz-background-inline-policy: -moz-initial;" nowrap="nowrap"> post scrap<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> <td><img src="http://img3.orkut.com/img/br.gif" alt="" /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> </tr> </tbody></table><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> <td> <table class="btn" onmouseover="this.className='btnHover'" onmouseout="this.className='btn'" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="cursor: pointer;" onclick="_quickReplyCloseAll(); document.getElementById('scrapText_9').value = '';" id="b31"> <td><img src="http://img2.orkut.com/img/bl.gif" alt="" /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> <td style="background: transparent url(http://img2.orkut.com/img/bm.gif) repeat scroll 0% 50%; -moz-background-clip: -moz-initial; -moz-background-origin: -moz-initial; -moz-background-inline-policy: -moz-initial;" nowrap="nowrap"> cancel<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> <td><img src="http://img3.orkut.com/img/br.gif" alt="" /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> </tr> </tbody></table><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></td> </tr> </tbody></table> </div> </td> <td style="font-size: 92%;" align="center" nowrap="nowrap" valign="top"> Jul 15<br /><br /></td> <td valign="top"> <table class="btn" onmouseover="this.className='btnHover'" onmouseout="this.className='btn'" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style="cursor: pointer;" onclick="_doDelete(document.deleteForm, 29197624, 66215780, 1184451390)" id="b32"> <td><img src="http://img2.orkut.com/img/bl.gif" alt="" /></td> <td style="background: transparent url(http://img2.orkut.com/img/bm.gif) repeat scroll 0% 50%; -moz-background-clip: -moz-initial; -moz-background-origin: -moz-initial; -moz-background-inline-policy: -moz-initial;" nowrap="nowrap"> delete </td> <td><img src="http://img3.orkut.com/img/br.gif" alt="" /></td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> <tr class="row0"> <td valign="top"> <input name="scrapKeys_10" value="66215780/1184450693/29197624" type="checkbox"> </td> <td valign="top"> <a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=17823306342220876854"><img src="http://img4.orkut.com/images/small/624/29197624.jpg" /></a> </td> <td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=17823306342220876854">shailaja</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> वा! सुंदर लिहिलीयं! </div> </div> <div style="clear: both; font-size: 92%; padding-bottom: 2px;"> <a href="javascript: void(0);" id="reply_link_10" onclick="_quickReplyOpen(this, 10);"><br /></a> </div> </div></td></tr></tbody></table><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row1"><td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=13268622762643036887">Vishakha</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> O yes, I have visited the blog...all new looks with wonderful infrormation...waiting for the new updates.</div></div></div></td></tr></tbody></table><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row0"><td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=18111865712693609121">Supriya</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> namaskar,just went through updates good one,blog has become more colourful now</div></div></div></td></tr></tbody></table><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row0"><td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td><td class="panel" style="padding: 0px;"><form name="scrapsForm" method="post"><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row0"> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=17797907747675235009">diva</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> attach tuza blog vachala .......baryach goshti navin add zalyat .........khoop chhan lihilayas sagale tu..........me ata niyamit tuza blog vachen.........ani ho tu physician aahes tyamule tyala ek vegala ayam pan miltoy!!!!!!!!!! keep it up!!!!!!!!!!!!!!! </div> </div></div></td></tr></tbody></table></form></td></tr></tbody></table><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row0"><td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=10149692929977916561">Dr.Kalpana</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> Resp Madam,<br />Blog khup chann ahe. sopya bhashe ani marathit asalyamule sagalyana lagech samojato. Thank you very much.<br />take care.<br />Dr. Kalpana Godbole </div> </div></div></td></tr></tbody></table><br /><div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=5606131926718709131">आशिष अनिल</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> madam, blog khoop chhan aNi mahiti-poorNa ahe!<br /><br /><table style="clear: both;" cellpadding="3" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr class="row0"><td style="padding-top: 5px;" valign="top" width="9"><br /></td> <td valign="top" width="100%"> <div> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=14501498489656498740">Ajit B.Killedar♥</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> Hi..<br />Tujha blog kharach khup chaan aahe..<br /><br /></div> </div> <div style="clear: both; font-size: 92%; padding-bottom: 2px;"> <div> <b><a href="http://www.orkut.com/Profile.aspx?uid=13268622762643036887">Vishakha</a></b>: </div> <div class="ohtmlParent" style="padding: 3px 0px;"> <div class="ohtml"> I went th' it today..it is nice basically the Mcdonald part.<br /><br /><br /><dl id="comments-block"><dt id="c6165024172022996049"> <a href="http://www.blogger.com/profile/15427603252937311851" rel="nofollow" onclick="">Tales from the Birch Wood.</a> said... </dt><dd> <p> Thanks for your kind feedback, Snehal.<br />I really liked the design of your blog and the lovely colours.<br /><br />Food photos travel well and don's rely on language... though it would be interesting to know what is written.<br /><br />Anouilh </p></dd></dl><br /><br /><dl id="comments-block"><dt class="comment-author" id="comment-694262572346529727"><a href="http://www.blogger.com/profile/00137830344437763830" rel="nofollow">HAREKRISHNAJI</a> said... </dt><dd class="comment-body"> <p>Thanx for sharing</p> </dd><dd class="comment-footer"> <span class="comment-timestamp"> <a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post_09.html#comment-694262572346529727" title="comment permalink"> Tuesday, August 14, 2007 5:29:00 PM </a> <span class="item-control blog-admin pid-945543153"> <a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=694262572346529727" title="Delete Comment"> <span class="delete-comment-icon"> </span></a></span></span></dd><dt class="comment-author" id="comment-259053003606656456"><a href="http://www.blogger.com/profile/00137830344437763830" rel="nofollow">HAREKRISHNAJI</a> said... </dt><dd class="comment-body"> <p>Doctor,<br /><br />You are really working very hard for building this extra ordinary blog.</p> </dd><dd class="comment-footer"> <span class="comment-timestamp"> <a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post_09.html#comment-259053003606656456" title="comment permalink"> Tuesday, August 14, 2007 5:33:00 PM </a> <span class="item-control blog-admin pid-945543153"> <a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=259053003606656456" title="Delete Comment"> <span class="delete-comment-icon"> </span></a></span></span></dd><dd class="comment-footer"><span class="comment-timestamp"><span class="item-control blog-admin pid-945543153"><a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=259053003606656456" title="Delete Comment"><span class="delete-comment-icon"></span> </a> </span> </span> <br /></dd><dt class="comment-author" id="comment-8437289129584722019"> <a name="comment-8437289129584722019"></a> <a href="http://www.blogger.com/profile/08055549757029480341" rel="nofollow">nvinaya</a> said... </dt><dd class="comment-body"> <p>1) शरीरातले आयन कमी झाले तर कोणत्या वस्तू जेवणात वापरुन आयन चे प्रमाण वाढवू शकतो ?<br /><br />2) शरीरातले लाल पेशी कमी झाल्या तर त्या जेवणात कोणत्या वस्तू वापरुन लाल पेशींचे प्रमाण वाढवू शकतो ?<br /><br />3) चरबी कशामुळे वाढते ? आणि ती कमी करण्यासाठी काय काय केले पाहिजे ?<br /><br />4) स्मरणशक्ति वाढवण्यासाठी जेवणात काय काय वापरले पाहिजे ? आणि अजुन कोणते उपाय आहेत स्मरणशक्ति वाढवण्यासाठी ?<br /><br />प्लीज मला या प्रश्नांची उत्तरे द्याल का कोणी ?</p> </dd><dd class="comment-footer"> <span class="comment-timestamp"> <a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post_09.html#comment-8437289129584722019" title="comment permalink"> Monday, August 27, 2007 6:54:00 PM </a> <span class="item-control blog-admin pid-797732669"> <a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=8437289129584722019" title="Delete Comment"> <span class="delete-comment-icon"> </span> </a> </span> </span> </dd><dt class="comment-author" id="comment-4108443574915522120"> <a name="comment-4108443574915522120"></a> <a href="http://www.blogger.com/profile/03075634750312297945" rel="nofollow">Life Goes On</a> said... </dt><dd class="comment-body"> <p>Hi nvinaya,<br />ब्लॉग वाचल्याबद्दल धन्यवाद.<br />तुला ’आयन’ म्हणजे 'ion ' असे म्हणायचे आहे की ’आयर्न iron अर्थात लोह ’ असे म्हणायचे आहे ?<br />तुझ्या सर्व प्रश्नांची उत्तरे येथे देणे शक्य नाही परंतु या ब्लॉगमध्ये पुढे योग्य ठिकाणी ही सर्व माहिती येणारच आहे. त्यामुळे हा ब्लॉग पुढे वाचत राहिल्यास तुला तुझ्या सर्व प्रश्नांची उत्तरे मिळतील.</p> </dd><dd class="comment-footer"> <span class="comment-timestamp"> <a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post_09.html#comment-4108443574915522120" title="comment permalink"> Saturday, September 01, 2007 10:04:00 AM </a> <span class="item-control blog-admin pid-1233162107"> <a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=4108443574915522120" title="Delete Comment"> <span class="delete-comment-icon"> </span> </a> </span> </span> </dd><dt class="comment-author" id="comment-1589825951678236982"> <a name="comment-1589825951678236982"></a> <a href="http://www.blogger.com/profile/02705644426953694822" rel="nofollow">deepanjali</a> said... </dt><dd class="comment-body"> <p>जे आपल्याला आवडते ते इतरांपर्यंत पोहचले पाहीजे.<br />असा लहानसा प्रयत्न आहे.म्हणूनच मला वाटते .<br />की तू सूद्धा आमच्या अड्डयात सामील व्हावे .<br />एकदा येऊन पहा आमच्या ब्लोग अड्डयावर (www.blogadda.com)</p> </dd><dd class="comment-footer"> <span class="comment-timestamp"> <a href="http://knowaboutyourfood.blogspot.com/2007/08/blog-post_09.html#comment-1589825951678236982" title="comment permalink"> Monday, September 03, 2007 1:48:00 PM </a> <span class="item-control blog-admin pid-2091610603"> <a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=1589825951678236982" title="Delete Comment"> <span class="delete-comment-icon"> </span></a><a href="http://www.blogger.com/delete-comment.g?blogID=3081607496280002145&postID=1589825951678236982" title="Delete Comment"> </a> </span> </span> </dd></dl><br /></div> </div> </div> </div></td></tr></tbody></table><br /></div> </div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-10202477390078914272007-06-26T23:13:00.001+05:302008-11-07T08:26:25.638+05:30<p class="MsoNormal" style="text-indent: 0.5in; font-family: trebuchet ms; text-align: left;"></p><p class="MsoNormal" style="text-indent: 0.5in;"></p><div style="text-align: left;"><span style="color: rgb(153, 0, 0);font-size:180%;" >चौरस समतोल आहार</span><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">रोजचा आहार : </span></span><br /><br /></div><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RozdpiPM8UI/AAAAAAAAAKY/-gxF3u-Shbs/s1600-h/style+2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5083681785029390658" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RozdpiPM8UI/AAAAAAAAAKY/-gxF3u-Shbs/s200/style+2.jpg" dragover="true" border="0" /></a><span dragover="true">अन्न बनते कसे, अन्नाचे स्रोत व स्रोतानुसर अन्नप्रकारांचे वर्गीकरण हे तुम्ही या आधीच्या लेखात वाचलेच असेल. यातील वेगवेगळ्या अन्नाघटकांचा वापर करून कच्चे किंवा शिजविलेले जे अन्न तुम्ही दररोज खाता तोच तुमचा रोज</span><span dragover="true">चा आहार.</span><br /><span dragover="true">प्रत्येकजण आपल्या आवडीनुसार रोजचा आहार घेत असतो. मग प्रत्येकाचा </span><span dragover="true">आवडी</span><span dragover="true">प्रमाणे यात वेगवेगळी धान्ये , डाळी, भाज्या, तेल, फळे इत्यादी वनस्पतीजन्य घटक आणि मांसाहारी असाल तर धान्ये भ</span><span dragover="true">ाज्या यांच्या जोडीला अंडी, मांस, चिकन इत्यादी प्राणीजन्य घटक एकत्रित असतील</span><br /><br /><span dragover="true">प्रादेशिक उपलब्धतेनुसार मुख्यत्वे गहू, ज्व</span><span dragover="true">ारी, बाजरी, तांदूळ, मका इत्यादी धान्येच आहाराचा मुख्य आधार असली तरी जेवणात ही धान्ये आहे त्या स्वरु</span><span dragover="true">पात किंवा फक्त या </span><span dragover="true">धान्यांपासून बनविलेले पदार्थच आपण खात नाही. मुठभर गहू, मुठभर तांदूळ तर सोडाच पण नुसतीच पोळी, चपाती, भाकरी, पुलकी, पराठा, नान, तंदूरी रोटी किंवा पिझ्झाबेस कोणी खात नाही.</span><br /><span dragover="true">नुसता भात, नुसती पोळी, नुसतीच भाजी हे खाणे बेचव होईल हेच निव्वळ कारण आहे का?</span><br /><span dragover="true">असे खाणे बेचव तर होईलच पण</span><span dragover="true"> मुख्य कारण आहे आपल्या शरीराला रोजच्यारोज आवश्यक अ</span><span dragover="true">सलेली पोषक तत्वे एकाच प्रकारच्या अन्नघटकांतून मिळणार नाहीत म्हणून.</span><br /><span dragover="true">अर्थात आपण आहारातून जे खातो ते च</span><span dragover="true">वीचे तर हवेच पण या आ</span><span dragover="true">हाराचे आपल्या आरोग्याच्या दृष्टीने खूप महत्व आहे. शरीरातील विविध कार्ये पुरी करण्यासाठी व शरीराचे आरोग्य राखण्य़ासाठी शरीराला जी विविध पोषक तत्वे हवी असतात ती </span><span dragover="true">या आहारातूनच मिळतात. नुसती रोज</span><span dragover="true">च्या रोज आवश्यक असणारी पोषक तत्वेच </span><span dragover="true">नाही तर एखाद्या पोषकतत्वाची कमतरताही तसेच काही परिस्थितीमध्ये वाढलेली शरीराची गरजही त्या आहारातून पुरी व्हावी लागते.</span><br /><br /><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in; text-align: left;" dragover="true"><span style=";font-family:Mangal;font-size:10;" ><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153); margin-right: -0.75in; text-align: left;" dragover="true"><span dragover="true" style=";font-family:Mangal;font-size:130%;" >चौरस समतोल आहार:</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in; text-align: left;" dragover="true"><span style=";font-family:Mangal;font-size:10;color:green;" ><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in; text-align: left;" dragover="true"><span style="font-size:85%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.asia.msu.edu/Graphics/indian%20fod.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 200px; cursor: pointer;" alt="" src="http://www.asia.msu.edu/Graphics/indian%20fod.gif" dragover="true" border="0" /></a></span> </p>आपल्या भारतीय आहारात मुख्य जेवणाचे ताट भाजीपोळी, भातवरण, चटणी, कोशिंबीर, लोणचे, पापड, दही, ताक, तूप, लोणी, लिंबाची फोड असेच का सजते?<br />हे सर्व आपण आहारात एकत्रितच घेतो कारण असा आहार चवदार तर आहेच पण मुख्य कारण आहे की, शरीराचे कार्य सुरळीत चालण्यासाठी, निरोगी राहण्यासाठी जी विविध पोषकतत्वे शरीराला रोजच्यारोज लागतात ती सर्व एकाच अन्न घटकातून मिळत नाहीत तर ती वेगवेगळ्या अन्नघटकातून एकत्रित घेतल्याने मिळतात. आणि आपल्या पुर्वजांनी या सर्व बाबींचा विचार करूनच असा हा आरोग्यदायी चौरस आहार बनविला आहे.<br /><br /><span dragover="true" style=";font-family:Mangal;font-size:10;" ><o:p></o:p></span>शरीराची वाढ, विविध कार्ये, शरीराचे आरोग्य, कार्यक्षमता राखण्यासाठी जी विविध प्रकारची पोषकतत्वे लागतात ती आहेत प्रथिने, कार्बोदके, स्निग्धघटक ( तेले), विविध जीवनसत्वे आणि खनिजद्रव्ये.<br /><br />यातील कोणत्याही एका पोषकतत्वामुळे तुमच्या शरीराची गरज पूर्ण होऊ शकत नाही. शरीराची वाढ होण्यासाठी, शरीरातील अवयवांचे कार्य यातील कोणत्याही एका पोषकतत्वामुळे तुमच्या शरीराची गरज पूर्ण होऊ शकत नाही.<br />शरीराची वाढ होण्यासाठी, शरीरातील अवयवांचे कार्य होण्यासाठी तसेच शरीर कार्यक्षम राहण्यासाठी यातील प्रत्येक पोषक तत्व महत्वाचे व गरजेचे आहे.<br /><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in; text-align: left;"><span dragover="true" style=";font-family:Mangal;font-size:10;" ><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in; text-align: left;" dragover="true"><span style=";font-family:Mangal;font-size:10;" ><o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;" dragover="true"><div style="text-align: left;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RozrpiPM8WI/AAAAAAAAAKo/rgFk9qACWYs/s1600-h/balanced+food+pyramid.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5083697178192179554" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 251px; cursor: pointer; height: 220px;" alt="" src="http://1.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RozrpiPM8WI/AAAAAAAAAKo/rgFk9qACWYs/s320/balanced+food+pyramid.jpg" dragover="true" border="0" /></a>रोजच्या आहारात जे अन्नप्रकार असतात त्या सर्व अन्नप्रकारामधून कमीजास्त प्रमाणात सर्व पोषकतत्वे मिळतात. यातील काही अन्न प्रकारांमध्ये इतर पोषक तत्वांबरोबर कोणतेतरी एक पोषक तत्व जास्त प्रमाणात असते. उदाहरणार्थ डाळी, मांस, अंडी, मासे इत्यादीमधून जास्त प्रथिने मिळतात.<br />काही अन्नप्रकारामध्ये कार्बोदकांचे प्रमाण जास्त असते. उदाहरणार्थ वेगेवेगळी धान्ये, भात, बटाटा, रताळी व फळे इत्यादी.<br />शेंगदाणे, तीळ, जवस इत्यादी तेलबिया व तळलेले अन्नपदार्थ सामोसे, वडे, भजी इत्यादीपासून जास्त स्निग्धघटक मिळतात.<br />साखरेतून मिळतात फक्त कार्बोदके. तेल, तूप यापासून फक्त स्निग्धघटकच मिळतात. स्निग्धघटक हे फक्त उर्जाच पुरवित असले तरी त्यात विरघळणारी काही जीवनसत्वेही त्यापासून मिळतात.<br />जीवनसत्वांपासून शरीराला ऊर्जा मिळत नाही पण ती तुमच्या शरीरातील चयापचयाच्या क्रियेवर नियंत्रण ठेवण्याचे काम करतात. तसेच प्रथिने, कार्बोदके व स्निग्धघटक यांचा शरीराला व्यवस्थिय उपयोग होण्यासाठी सुध्दा हीच जीवनसत्वे मदत करतात.<br />कॅल्शियम, फॉस्फरस यासारखी खनिजे तुमच्या शरीराचा सांगाडा मजबूत ठेवण्याचे महत्वाचे काम करतात.<br />या प्रत्येक पोषकतत्वाचे शरीराला आवश्यक असणारे प्रमाण वेगवेगळे आहे. तसेच जे अन्न तुम्ही खाता त्यातल्या प्रत्येक अन्न प्रकारामध्येही या पोषकतत्वांचे प्रमाण वेगवेगळे आहे.<br />काही अपवाद वगळता ही पोषकतत्वे तुमच्या शरीरात साठून रहात नाहीत त्यामुळे ती रोजच्या रोज आहारातून घ्यावी लागतात. त्यामुळे ही सर्व पोषक तत्वे ज्या आहारातून तुम्हाला मिळू शकतील असाच आहार असायला हवा. तसेच आहारातून घेतलेल्या सर्व पोषकतत्वांचे प्रमाणही त्यांच्या आवश्यकतेनुसार समतोल असायला हवे.<br />चौरस समतोल आहाराची हीच कल्पना आहे.<br /><br />या प्राथमिक पोषकतत्वांच्या समतोल प्रमाणांचा विचार करून भारतीय आहारात भाजीपोळी, भातवरण त्यावर तूप, दही, कोशिंबीर, चटणी, लोणचे,पापड, मीठ आणि लिंबाची फोड असे जेवणाचे ताट आपल्या पुर्वजांनी सजविले आहे.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">तुमचा आहार तुम्हीच ठरवा :</span></span><br />प्रत्येकाच्या शरीराच्या गरजा वेगवेगळ्या, वेगवेगळ्या आवश्यक पोषक तत्वांचे आवश्यक प्रमाण वेगवेगळे, वेगवेगळ्या प्रदेशात मिळणारे अन्नप्रकारही वेगवेगळे, वेगवेगळ्या अन्नप्रकारातील पोषक तत्वांचे प्रमाण वेगवेगळे आणि मुख्य म्हणजे प्रत्येकाच्या खाण्याच्या सवयी वेगवेगळ्या.<br />या सर्व वेगवेगळेपणातून तुमच्या शरीराला आवश्यक त्या सर्व पोषकतत्वांचा आवश्यक त्या प्रमाणात पुरवठा करणारा आहार कोणता हे ठरविणे, तो घेणे ही खरोखरच खूप अवघड गोष्ट आहे असे कदाचित तुम्हास वाटेल.<br />पण यामध्ये फारसे काही अबघड नाही.<br />फक्त या सर्व पोषक तत्वांबद्दल माहीती करून घेतली, त्यांचा शरीराला काय उपयोग आहे, रोज कोणत्या पोषकतत्वाची किती गरज आहे व ते पोषकतत्व कोणत्या अन्नप्रकारातून मिळेल हे सर्व जाणून घेतले तर चौरस समतोल आहाराचे महत्व तुम्हास समजेल. एवढेच नाही तर असा समतोल आहार तुम्हाला कशातून मिळेल हे ही तुम्हास समजेल,<br />तुम्ही रोज जे पदार्थ खाता त्यात कोणती पोषकतत्वे आहेत, कोणत्या प्रमाणात आहेत हे तुम्हाला तपासून पाहता येईल. सध्या तुमच्या आहारात एखाद्या पोषकतत्वाची कमतरता किंवा अतिरेक तर नाही हे ही तुम्हास पडताळून पाहता येईल. आणि मग निरोगी, कार्यक्षम राहण्यासाठी आपण कोणता आहार घ्यावा, आहारात कायकाय असावे, किती प्रमाणात असावे हे सर्व तुम्हीच ठरवू शकाल!<br />तुमचा आहार तुम्हीच ठरवू शकाल!<br /><br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">आहार ठरविण्यासाठी :</span></span><br />अन्नासाठी दाही दिशा हिंडणा-या आदिमानवाच्या काळापासून आजपर्यंतचा अन्नाचा इतिहास, त्याची प्रगती, शेतीचा उदय, अन्नाचा भौगोलिक विचार, प्रादेशिक उपलब्धता, अन्नाचे आंतरराष्ट्रीयकरण, आहाराच्या पूर्वीच्या सवयी, आताच्या बदलत्या सवयी,अन्न बनते कसे, येते कुठून, अन्नाचे स्रोत, वेगवेगळे अन्नघटक व स्रोतानुसार अन्नघटकांचे वर्गीकरण, आहार म्हणजे काय, समतोल चौरस आहाराची गरज याबाबत माहीती तर तुम्ही वाचलीच आहे.<br />आता या प्राथमिक पोषकतत्वांबद्दल शास्त्रीय माहिती, त्या प्रत्येकाचा तुमच्या शरीराला काय उपयोग आहे, आहारात कोणत्या अन्नघटकाची कमतरता असेल तर काय आजार होऊ शकतात, एखाद्या अन्नघटकाचा अतिरेक झाला तर त्याचे तुमच्या शरीरावर काय परिणाम होऊ शकतात हे यापुढील लेखांमधून जाणून घ्या.<br /><br />सुरुवात अर्थात प्रथिनांपासून ...<br /></div><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RpT_3yPM8dI/AAAAAAAAALg/CDILT4bdcY8/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5085971213051556306" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RpT_3yPM8dI/AAAAAAAAALg/CDILT4bdcY8/s200/Signature+Image2.jpg" border="0" /></a><br /></div><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in;"><span style="font-size:100%;"><br /><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-right: -0.75in;"><span style="font-size:100%;"><o:p></o:p></span></p>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-64059837642832386972007-06-21T14:42:00.004+05:302010-09-27T01:12:23.215+05:30<div><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" ><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(153, 0, 0);font-size:180%;" >अन्न: स्रोत व वर्गीकरण</span></span></span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-size:130%;" ><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्न </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">स्रोत</span></span><span style=";font-family:Mangal;color:green;" ><small style="color: rgb(0, 0, 153);"><span style="font-size:180%;"><span style="font-size:130%;"> </span>:</span></small><o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मानवी शरीरास वाढीसाठी पोषकतत्वे</span><span style="font-family:Mangal;"> , <span lang="MR">निरोगी राहण्</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">यासाठी</span><span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR">जीवनसत्</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">वे</span><span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR">तसेच शरीराचे नियमित</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">कार्य सुरू ठेवण्यासाठी ऊर्जा लागते</span>. <span dragover="true" lang="MR">याशिवाय मानवी शरीर व्यवस्थित काम करू शकणार नाही</span>.<br />ही पोषकतत्वे</span><span style="font-family:Mangal;">, <span dragover="true" lang="MR">जीवनसत्वे व ऊर्जा यांचा स्रोत आहे आपण</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> रोजच्या आहारात</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> घेतलेले अन्न</span>. <span dragover="true" lang="MR">सर्व सजीवांना</span>, <span dragover="true" lang="MR">यात मानवाव्यतिरिक्त प्राणी</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> व वनस्पती यांचाही समावेश आहे</span>, <span dragover="true" lang="MR">जिबंत राहण्यासाठी अन्न</span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> लागते</span>.<br />वनस्पतीजगत</span><span style="font-family:Arial;"> ( </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">सर्व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रकारच्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नस्पती</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">झाडे</span><span style="font-family:Arial;">) </span><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">आणि प्राणीजगत</span></span><span dragover="true" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">( </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">मनुष्य़ व इतर</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">सर्व</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्राणी</span><span style="font-family:Arial;">) </span><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">यांच्या अन्नात मात्र एक फरक आहे</span>.</span><span style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">किंबहूना</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असे</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणू</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शकतो</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">की</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्न</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मिळविण्याच्या</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बाबतीत</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">महत्वाचा</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">फरक</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">आहे</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">.<br />झाडे व वनस्पती स्वत</span><span style="font-family:Mangal;">:<span lang="MR">ला लागणारे अन्न स्वत</span>:<span lang="MR">च्या शरीरात स्वत</span>:<span dragover="true" lang="MR">च तयार</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> करतात पण म</span></span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">ाणूस व इतर प्राणी मात्र तसे करू शकत नाही</span>.<br />प्राणीमात्रांना</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्नासाठी</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">वनस्पती</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जगतावरच</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अवलंबून</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">रहावे</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">लागते</span><span style="font-size:0;">.</span><span style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">शाकाहारी</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असाल</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तर</span><span lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्रत्यक्षपणे</span><span lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मांसाहारी</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असाल</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">तर</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अप्रत्यक्षप</span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;">णे, पण वनस्पतीच तुम्हाला</span><span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्न</span><span lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पुरवित</span><span dragover="true" lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असतात</span><span style="font-size:0;">. </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">जे</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्न</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्यांनी</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">स्वत</span><span style="font-size:0;">:</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">साठी</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बनविलेले</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">असते</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">त्याच</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्नावर</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मनुष्य़</span><span lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व</span><span dragover="true" lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">इतर</span><span lang="MR"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">प्राणीमात्र</span><span lang="MR"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">जगतात</span><span style="font-size:0;">.<br /></span></p><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><span style="color: rgb(51, 153, 102);font-family:Mangal;" ><o:p></o:p></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(51, 51, 255);"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">अन्न बनण्याची प्रक्रिया :</span></span></span><br /><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">Photosynthesis या रासायनिक क्रियेने वनस्पतीं आपले अन्न </span><span style="font-family:Mangal;">पुढीलप्र</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">कारे बनवितात</span><span style="font-family:Mangal;">.</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.hln-store.com/catalog/photos.gif"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 201px; cursor: pointer; height: 151px;" alt="" src="http://www.hln-store.com/catalog/photos.gif" dragover="true" border="0" /></a><br /><div style="text-align: left;"><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">वनस्पतींच्या</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> पानांमध्ये क्लोरोप्लास्ट ( Chloroplast ) नावाच्या पेशी असतात त्या क्लोरोफिल</span> ( </span><span dragover="true" style="font-family:Arial;">Chlorophyll) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">नावाचे रंगद्रव्य तयार</span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;"> करतात</span><span style="font-family:Mangal;">. <span dragover="true" lang="MR">हे रंगद्रव्य हिरवे</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> असल्याने झाडांची पाने हिरवी दिसतात</span>. <span dragover="true" lang="MR">हिरवी पाने ही जिवंत </span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">तर पिवळी पाने ही मृत</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> असतात</span>.</span><span style="font-family:Mangal;"> <span lang="MR">म्हणूनच ती गळून पडतात</span>.</span><br /></div><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">झाडांची मुळे जमिनीतील</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.biologycorner.com/resources/photosynthesis-overview.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 272px; cursor: pointer; height: 189px;" alt="" src="http://www.biologycorner.com/resources/photosynthesis-overview.gif" dragover="true" border="0" /></a><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> पाणी व क्षार शोषतात व पानांपर्यंत पोहोचवितात</span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;">. <span dragover="true" lang="MR">हिरव्या पानांच्या</span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> त्वचेमधून सूर्य प्रकाश शोषला जातो</span>. <span dragover="true" lang="MR">पानांच्या खालील बाजूस सूक्ष्म छिद्रे असतात त्यामधून हव</span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">ा शोषली जाते</span>.<span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR">सूर्यप्रकाशातून मिळालेली ऊर्जा</span>, <span dragover="true" lang="MR">हवेतील कार्ब</span>( <span lang="MR">कार्बन</span>-<span lang="MR">डाय</span>- <span dragover="true" lang="MR">ऑक्साईड </span></span><span style="font-family:Arial;">Carbon-di-oxide) </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">व मुळांकडून आलेले पाणी यांचा उपयोग करून हरितद्रव्याच्या साहाय्याने पाने साखर बनवितात</span><span style="font-family:Mangal;">. <span dragover="true" lang="MR">मूलभूत घटकांपासून अशाप्रकारे बनवलेली ही साखरच झाडांचे </span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">अन्न होय</span>.</span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><br /><div style="text-align: left;"><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">अन्नासाठी स्वावलंबी असणारी झाडे व वनस्पती आपले अन्न तर स्वत</span>:<span dragover="true" lang="MR">च बनवितात पण हे अन्न</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> ती इतर सजीवांनाही पुरवितात</span>. <span lang="MR">वनस्पतीनी स्वत</span>:<span dragover="true" lang="MR">साठी बनविलेले हे अन्न शाकाहारी लोकांना</span><span style="font-size:0;"> </span><span dragover="true" lang="MR">प्रत्यक्षप</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">णे अन्नाचा पुरवठा करते</span>.<span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">तर मांसाहारासाठी खाल्ले जाणारे प्राणीही </span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;">वनस्पतींनी<span style="font-size:0;"> </span>बनविलेले हेच अन्न खातात </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">म्हणजेच मांसाहारी व्यक्तीदेखील अन्नासाठी अप्रत्यक्षपणे </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">वनस्पतींवरच</span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;"> अवलंबून आहेत</span>.<br /><span lang="MR" style="font-family:Arial;">सोबताच्या </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">चित्रातली</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अन्नाची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">ही साखळी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" lang="MR" style="font-family:Mangal;">पाहिली तर ही वस्तुस्थिती ध्यानात येईल. </span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://blog.chrisworfolk.com/wp-content/uploads/2006/10/foodchain.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 240px; cursor: pointer; height: 201px;" alt="" src="http://blog.chrisworfolk.com/wp-content/uploads/2006/10/foodchain.gif" dragover="true" border="0" /></a><br /><img style="width: 218px; height: 256px;" src="http://pack152.net/AcademicsAndSports/WildlifeConservation/FoodChain.gif" dragover="true" /><br /><br />सजीवांमध्ये मनुष्य प्राणी हा श्रेषठ समजला जातो पण स्वत:चे अन्न स्वत: बनवून शिवाय ते इतरांनाही पुरविणारी वनस्पतीच खरे तर श्रेष्ठ ठरायला हवी !<br /><br /><span style="color: rgb(51, 153, 102);font-family:Mangal;" ><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">अन्न वर्गीकरण:</span></span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn9X7mxP12I/AAAAAAAAAH8/hhRbN3lX6ww/s1600-h/food+groups.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5079875586228213602" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; width: 199px; cursor: pointer; height: 199px;" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn9X7mxP12I/AAAAAAAAAH8/hhRbN3lX6ww/s200/food+groups.jpg" dragover="true" border="0" /></a><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">अन्न प्रत्यक्षपणे कुठुन येते यानुसार वर्गीकरण केल्यास दोन प्रकार आहेत</span>.</span><br /></div><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;">(<span dragover="true" lang="MR">१</span>) <span style="font-weight: bold;">वनस्पतीजन्य शाकाहारी अन्न<br />(</span><span style="font-weight: bold;" lang="MR">२</span><span style="font-weight: bold;">) </span><span style="font-weight: bold;" dragover="true" lang="MR">प्राणीजन्य मांसाहारी अन्न</span></span></p><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span></p><span style="font-weight: bold;" dragover="true"><span style="color: rgb(153, 0, 0);">(</span><span style="color: rgb(153, 0, 0);" dragover="true" lang="MR">१</span><span style="color: rgb(153, 0, 0);">) </span><span dragover="true" lang="MR"><span style="color: rgb(153, 0, 0);">वनस्पतीजन्य</span> </span></span><span style="font-weight: bold;" lang="MR">शाकाहारी</span><span style="font-weight: bold;" lang="MR"> </span><span style="font-weight: bold;" lang="MR">अन्न</span><span style="color: rgb(153, 51, 0);font-family:Mangal;" ><span style="font-weight: bold;">:</span></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://imagecache2.allposters.com/images/pic/ARG/20692%7EPulses-and-Grains-Posters.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 138px; cursor: pointer; height: 170px;" alt="" src="http://imagecache2.allposters.com/images/pic/ARG/20692%7EPulses-and-Grains-Posters.jpg" dragover="true" border="0" /></a></p>वनस्पतीजन्य म्हणजेच <span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">शेतीपासून मिळणा-या अन्नाचे वर्गीकरण पुढील प्रमाणे करता येईल</span>.</span> <span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">१</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">धान्ये</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">/</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">कडधान्ये</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> :</span> <span lang="MR">गहू</span>,</span><span style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">बाजरी</span><span style="font-family:Mangal;">, <span lang="MR">मका</span>, <span lang="MR">तांदूळ</span>, <span lang="MR">बार्ली</span>, <span lang="MR">राई इत्यादी धान्ये व वेगवेगळ्या</span></span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span style="font-family:Mangal;">डाळी व <span lang="MR">कडधान्ये</span>.</span><span style="font-family:Arial;"> </span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">प्राचीन काळापासून मनुष्य या धान्यांच्या</span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> पिठापासून</span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> बनविलेले अन्नच खात आला आहे</span></span><br /></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.weilandsgourmetmarket.com/ewebeditpro4/upload/tropical%20fruits.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 95px; cursor: pointer; height: 136px;" alt="" src="http://www.weilandsgourmetmarket.com/ewebeditpro4/upload/tropical%20fruits.jpg" dragover="true" border="0" /></a></span></p><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">२</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">फळे</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> :</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">मोसंबी</span>, <span lang="MR">संत्री</span>, <span lang="MR">द्राक्षे</span>, <span lang="MR">सफरचंद</span>, <span lang="MR">टरबूज</span>, <span lang="MR">बोरे</span>, <span lang="MR">अननस</span>, <span lang="MR">पेरु</span>, <span lang="MR">चिकू</span>, <span lang="MR">केळी</span>,<span lang="MR">अंजीर</span>, <span lang="MR">डाळींबे</span>, <span lang="MR">कलिंग्ड</span><span style="font-size:0;"> </span></span><span style="font-family:Mangal;">व अनेक प्रकारची विविध फळे.<br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">३</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">भाज्या</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 204, 204);"><span style="color: rgb(51, 102, 255);"> :</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">यातही अनेक प्रकार आहेत</span>.</span><span style="font-family:Mangal;"><br /></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"> <o:p></o:p></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);" lang="MR">अ</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">) </span><span style="color: rgb(204, 0, 0);" lang="MR">पालेभाज्या</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> :</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> </span><span lang="MR">जसे मेथी</span>, <span lang="MR">चवळी</span>, <span lang="MR">अंबाडी</span>, <span lang="MR">घोळ</span>, <span lang="MR">पालक</span>, <span lang="MR">अळू</span>, <span lang="MR">तांदुळजा</span>,</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn-brWxP15I/AAAAAAAAAIU/nZTxTLZ19lI/s1600-h/vege+2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5079950073846028178" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 184px; cursor: pointer; height: 122px;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn-brWxP15I/AAAAAAAAAIU/nZTxTLZ19lI/s200/vege+2.jpg" dragover="true" border="0" /></a><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"> <span lang="MR">चुका</span>, </span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">चाकवत</span>,<span dragover="true" lang="MR">चंदनबटवा</span>, <span lang="MR">पोकळा</span>, <span dragover="true" lang="MR">मुळ्याची पाने</span>, <span lang="MR">कांद्याची पात</span>, <span lang="MR">हरभरा पाने</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">आणी अनेक</span>..</span><span style="font-family:Mangal;"> <o:p></o:p></span><br /></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);">(</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);" lang="MR">ब</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">) </span><span style="color: rgb(204, 0, 0);" lang="MR">फळभाज्या</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">:</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> </span><span lang="MR">कोबी</span>, <span lang="MR">नवलकोल</span>, <span lang="MR">फुलकोबी</span>, <span lang="MR">वांगी</span>, <span lang="MR">मुळा</span>, <span lang="MR">गाजर</span>, <span lang="MR">घेवडा</span>, <span lang="MR">परवर</span>, <span lang="MR">तोंडली</span>, <span lang="MR">कारली</span>, <span dragover="true" lang="MR">दो</span></span><span dragover="true" style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">डका</span>, <span dragover="true" lang="MR">करटोली</span>,<span lang="MR">भोपळा</span>, <span lang="MR">घोसाळे</span>, <span lang="MR">कोनफळ</span>, <span lang="MR">फरसबी</span>, <span lang="MR">भेंडी</span>, <span lang="MR">वालपापडी</span>, <span lang="MR">शेवग्यांच्या शेंग</span>, <span lang="MR">गवार</span>, <span dragover="true" lang="MR">टोमॅटो आणि कितीतरी प्रादेशिक भाज्या</span>....</span></p><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">४</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">पेये</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">:</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">चहा</span>, <span lang="MR">कॉफी</span>, <span lang="MR">कोको इत्यादी</span></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.ramrampavna.com/html/pakkruti/img/masale.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 82px; cursor: pointer; height: 82px;" alt="" src="http://www.ramrampavna.com/html/pakkruti/img/masale.gif" border="0" /></a></p><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">५</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">तेले</span><span style="color: rgb(51, 102, 255);"><span style="font-weight: bold;"> :</span> </span><span lang="MR">वेगवेगळी वनस्पतीजन्य तेले व द्राव</span></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">६</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">अन्य वनस्पतीजन्य पदार्थ</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> :</span> <span lang="MR">शेंगा</span>, <span lang="MR">बिया</span>, <span lang="MR">सुवासिक पाने व मसाल्याचे पदार्थ</span></span></p><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">७</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">प्रक्रिया केलेले पदार्थ</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> :</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">सोयादुधापासून बनविलेला टोफू नावाचा पनीर किंवा चीझ सारखा पदार्थ</span>.</span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">आशिया</span>, <span lang="MR">आफ्रिका व लॅटीन अमेरिका या खंडातील लोक मुख्यत</span>: <span lang="MR">शेतीपासून मिळालेले अन्नच खातात</span>.</span></p><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">(<span lang="MR">२</span>) <span dragover="true" lang="MR">प्राणिजन्य मांसाहारी </span></span><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);" lang="MR">अन्न</span><span style="color: rgb(153, 51, 0);font-family:Mangal;" ><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);"> :</span><o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">यामध्ये मांस</span>, <span lang="MR">अंडी</span>, <span lang="MR">मासे व दूधदुभते यांचा समावेश होतो</span>. </span><br /></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span></p><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">१</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">मांस</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> / </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">मटण</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"> :</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">यामध्ये प्राण्यांच्या शरीरातील स्नायु</span>, <span lang="MR">चरबी</span>, <span lang="MR">हृदय</span>, <span lang="MR">मूत्रपिंड</span>, <span lang="MR">लहान आतडे</span>, <span lang="MR">जीभ</span>, <span dragover="true" lang="MR">मेंद</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">ू व लहान हाडे व हाडांच्या सांद्यामधील कूर्चा इत्यादींचा समावेश होतो</span>. <o:p></o:p></span><br /><span style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);" lang="MR">प्राणी</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> :</span><span lang="MR">सर्वसाधारण पणे बकरी</span>, <span lang="MR">मेंढी व बोकड इत्यादींपासून मिळणारे मांस खाल्ले जाते</span>. <span dragover="true" lang="MR">काही</span></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn-XU2xP14I/AAAAAAAAAIM/I6HHVMvHXNU/s1600-h/nonveg+food.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5079945289252460418" style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 172px; cursor: pointer; height: 143px;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn-XU2xP14I/AAAAAAAAAIM/I6HHVMvHXNU/s200/nonveg+food.jpg" dragover="true" border="0" /></a><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> लोक बैल</span>, <span lang="MR">डुक्कर इत्यादीपासून मिळणारे मांसही खातात</span>. <span lang="MR">पुर्वीच्या काळी शिकारी लोक हरीण</span>, <span dragover="true" lang="MR">ससा</span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR"> </span></span><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">यांची शिकार करून खात पण आता हे प्राणी पाळायला व</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">शिकारीला बंदी आहे</span>.</span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">काही देशांमध्ये वानर</span>, <span lang="MR">साप</span>, <span lang="MR">घोडे</span>, <span lang="MR">गोगलगाय इत्यादींचे मांसही खातात</span>. <o:p></o:p></span></p><span style="font-weight: bold;">(<span lang="MR">२</span>)</span><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span style="font-weight: bold;" lang="MR">पक्षी</span><span style="font-weight: bold;"> :</span><span style="color: rgb(51, 102, 255);font-family:Arial;" > </span><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">कोंबडी</span>, <span lang="MR">बदक</span>, <span lang="MR">तुर्की</span>, <span lang="MR">कबूतर इत्यादी</span>.</span><span style="font-family:Mangal;"> <o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-weight: bold;">(<span lang="MR">३</span>) <span lang="MR">अंडी</span> :</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">भारतात</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">नेहमी कोंबडी</span><span style="font-family:Mangal;">, <span lang="MR">बदक व मासे</span></span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">इत्यादींची</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अंडी</span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">खाल्ली जातात</span><span style="font-family:Arial;">. </span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR"><br /></span></span></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">इतरत्र</span> : <span lang="MR">गल</span>, <span lang="MR">पेंग्विन</span>, <span lang="MR">सूसर</span>, <span lang="MR">मगर यांची अंडीही</span></span><span lang="MR" style="font-family:Arial;"> </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">खाल्ली जातात</span><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span><br /></p><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">अंड्यासाठी या</span><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">पक्षांचा व प्राण्यांचा सांभाळ केला जातो</span>.</span></p><span style="font-family:Mangal;"><span lang="MR">अंडी जशीच्या तशीच किंवा शिजवून वा उकडून बहूधा न्याहरीसाठी खाल्ली जातात</span>. <span lang="MR">काही गोड पदार्थ जसे केक</span>, <span lang="MR">पुडींग</span>, <span lang="MR">कस्टर्ड बनविण्यासाठीही अंडी वापरली जातात</span>. <o:p></o:p></span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">४</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">मासे</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">:</span><span style="font-weight: bold;"> </span><span lang="MR">समुद्राच्या खा</span>-<span lang="MR">या पाण्यातील विवध प्रकारचे मासे तसेच नदी</span>, <span lang="MR">तलाव अशा गोड पाण्यातील </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">मासे यांचा खाण्यासाआठी उपयोग केला जातो</span><span style="font-family:Mangal;">. <o:p></o:p></span></p><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">(<span lang="MR">५</span>)</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);"><span style="font-size:0;"> </span></span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);" lang="MR">किटक</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);"> :</span><span style="color: rgb(51, 102, 255);font-family:Arial;" > </span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">काही देशांमध्ये किटकांचाही अन्न म्हणून उपयोग केला जातो</span><span style="font-family:Mangal;">. <span lang="MR">उदाहरणार्थ मुंग्या</span>, <span lang="MR">टोळ</span> , <span lang="MR">झुरळ</span></span><span style="font-family:Arial;"><span style="font-size:0;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family:Mangal;">इत्यादी</span><span style="font-family:Mangal;">. <span lang="MR">भारतीयांना हे वाचून कसेसेच वाटेल पण हे खरे आहे</span>.</span><br /><p style="text-align: left;" class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.vermontdairy.com/files/images/food/milkchseyogbutt.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 116px; cursor: pointer; height: 176px;" alt="" src="http://www.vermontdairy.com/files/images/food/milkchseyogbutt.jpg" dragover="true" border="0" /></a></p><span style="font-family:Mangal;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">(</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);" lang="MR">६</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);">)</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span><span style="font-weight: bold;" lang="MR">दूध व दुग्धजन्य पदार्थ</span> :<p class="MsoNormal" style="color: rgb(51, 51, 255); text-align: left;" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" dragover="true"><span style="font-family:Mangal;"><span style="color: rgb(51, 102, 255);"> </span></span></p><span style="font-family:Mangal;"><span dragover="true" lang="MR">बहूतेक सर्व देशांमध्ये गायी व म्हशीचे दूध वापरले जाते</span>. <span lang="MR">काही प्रदेशांमध्ये उपलब्धतेनुसार</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">बकरी</span>, <span dragover="true" lang="MR">शेळी</span>, <span dragover="true" lang="MR">मेंढी</span>, <span dragover="true" lang="MR">रेनडियर व उंटीणीचे दूध वापरले जाते</span>. <span lang="MR">दूध आहे तसेच कच्चे अथवा उकळून</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">पिण्यासाठी व चहाकॉफीसाठी वापरले जाते</span>. <span lang="MR">याशिवाय दुधापासून दही</span>, <span lang="MR">ताक</span>, <span lang="MR">लोणी</span>, <span lang="MR">तूप</span>, <span lang="MR">पनीर</span>, <span lang="MR">क्रीम</span>, <span lang="MR">चीझ इत्यादी प्रकार बनविता येतात</span>. <span lang="MR">दुधाची</span><span style="font-size:0;"> </span><span lang="MR">भुकटी करून ती साठविता येते</span>. <o:p></o:p></span><br /><p class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"><span style="font-family:Mangal;"><o:p></o:p></span></p><br /><p class="MsoNormal" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"><span style="font-family:Mangal;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrFdgmIVRAI/AAAAAAAAASY/IhaY5RDe08I/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093955468105434114" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrFdgmIVRAI/AAAAAAAAASY/IhaY5RDe08I/s400/Signature+Image2.jpg" border="0" /></a><br /><br /><o:p></o:p></span></p><br /><div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml"><br /><br /><br /><br /></div><br /><p class="poweredbyperformancing" xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">Powered by <a href="http://scribefire.com/">ScribeFire</a>.</p></div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3081607496280002145.post-42479265231878278142007-06-15T14:33:00.002+05:302010-08-22T15:33:05.075+05:30<div style="text-align: left;"><span style="color: rgb(153, 0, 0); font-weight: bold;font-size:180%;" >झटपट चटपट खाद्य संस्कृती :</span><br /><br />धावपळीच्या जीवनात सकाळी कामावर जाताना घाईमुळे घरी जेवण बनविणे काही लोकांना शक्य होत नाही. घरातून बाहेर पडल्यावर आपली नजर कामाच्या ठिकाणीच अथवा जाण्याच्या मार्गावरच एखादे चांगले उपहारगृह आहे का याचा सतत शोध घेत असते. किंबहूना आजच्या धावपळीच्या युगात हे सर्वमान्य व रोजचे झाले आहे की कार्यालयाच्या आजूबाजूला चांगले उपहार गृह नसेल तर आपली खरच खूप गैरसोय होते. </div><br /><div style="text-align: left;">पण या खाद्यसंस्कृतीचे जनक कोण याचा कधी विचार केलाय? </div><br /><div style="text-align: left;">पटकन खाता येतील किंवा बरोबर नेता येतील असे चटपटीत पदार्थ कामावर जाण्याच्या मार्गावर उपलब्ध झाले तर लोक त्याचे स्वागतच करतील या व्यापारी विचारातून खाण्याचे पदार्थ आधीच बनवून, ते व्यवस्थित कागदात गुंडाळून नोकरीवर जाण्याच्या वाटेवरच विकण्याची सर्वप्रथम सुरुवात अमेरिकेतील मॅकडोनाल्ड नावाच्या बंधूनी केली. </div><br /><div style="text-align: left;">झटपट बनवून पटकन खाता येतील अशा चटपटीत पदार्थांचे दुकान ( दुकान कसले टपरीच ती) त्यांनी प्रथम लोकांना नोकरीवर घेऊन जाणा-या बसच्या थांब्यावर सुरू केले. कामावर जाणारेयेणारे लोक या बसथांब्यावर उपलब्ध असलेले पदार्थ खाऊ लागले. काहीना ते नोकरीच्या ठिकाणी नेण्यासाठी व्यवस्थित कागदात गुंडाळून दिले जात. लोकांची सोय झाली आणि मॅकडोनाल्ड बंधूंच्या या व्यवसायाला खूप यश मिळाले. यासाठी त्यांना एक व्यवस्थापक नेमावा लागला. पुढे याच व्यवस्थापकाला आपला हा व्यवसाय विकून त्यांनी आणख<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://static.howstuffworks.com/gif/fast-food-9.gif"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; width: 99px; cursor: pointer; height: 76px;" alt="" src="http://static.howstuffworks.com/gif/fast-food-9.gif" dragover="true" border="0" /></a>ी नफा मिळविला. मात्र विकताना ’मॅकडोनाल्ड’ नाव कायम ठेवण्यची अट मात्र घातली.<br />आज याच मॅकडोनाल्ड उपहारगृहांची साखळीच सर्व जगभर पसरली आहे. एखादे मॅकडोनाल्ड उपहारगृह तर तुमच्या गल्लीत तुमच्या घराजवळ असण्याची शक्यता आहे. <span style="font-size:0pt;"><!--[if !vml]--><!--[endif]--></span><span style=";font-family:Arial;font-size:10px;" ><!--[if !vml]--><!--[endif]--></span><br /><br /><br />मॅकडोनाल्ड बंधूंनंतर व्यावासायिक दृष्टीकोनातून या व अशा प्रकारची झटपट बनवून पटकन खाता येणारे चटपटीत पदार्थ विकणारी उपहारगृहे / धाबे / टप-या / गाड्या रस्तोरस्ती दिसू लागल्या. तेव्हापासून धावपळीच्या जीवनात सकाळी घरातून बाहेर पडल्यावर क<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_8f2xP17I/AAAAAAAAAIk/nV4QaG3UNfw/s1600-h/13571749_samosa2_S45.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5080056528905426866" style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_8f2xP17I/AAAAAAAAAIk/nV4QaG3UNfw/s200/13571749_samosa2_S45.jpg" border="0" /></a>ुठेही, केव्हाही आणि स्वस्तात मिळू शकणा-या झटपट चटपट खाद्यपदार्थांचे एक नवे युगच सुरू झाले. अशा खाद्यप्रकारांमुळे लोकांची सोय झाली त्यामुळे अशा खाण्याकडे लोकांचा कल वाढू लागला . घरी बनविलेला पोळीभाजीचा डबा बरोबर घेऊन जाण्यापेक्षा तेथेच उपहारगृहामध्ये अथवा रस्त्यावर मिळणारे खाद्यपदार्थ खाण्यातच लोकांना सोय व विविध चवींचा आस्वाद यांचे आकर्षण वाटू लागले. ही झटपट खाद्यसंस्कृती आता जगभर चांगलीच फोफावून आज जवळजवळ सर्वांच्याच जीवनाचा एक अविभाज्य घटकच बनून राहिली आहे.<br /><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0);" dragover="true">धावपळीच्या जीवनात सोय होते हा मोठा फायदा असला तरी या झटपट खाद्यसंस्कृतीचे बरेच तोटेही आहेत. </span><br /><br />घरी बनविलेले अन्न हे खूप काळजीपूर्वक व अत्यंत स्वच्छ वातावरणात बनविलेले असतात. त्यात वापरलेले घटकही अत्यंत काळजीपूर्वक निवडून घेतलेले असतात म्हणून शुध्द असतात. त्यामुळे घरी बनविलेले अन्न खाणे हे आरोग्याचा दृष्टीने अतिशय योग्य असते. याउलट उपहारगृहात बनविलेले पदार्थ हे व्यावसायिक दृष्टीने बनविलेले असल्याने स्वस्त घटक वापरून बनविलेले असतात. तसेच ब-याच वेळा ते अस्वच्छ वातावरणात बनविले असण्याची शक्यता जास्त असते त्यामुळे ते खाण्याने आजार होऊ शकतात.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_-DmxP1-I/AAAAAAAAAI8/Bv3h-3VlxDM/s1600-h/medhu_vada_S45.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5080058242597378018" style="cursor: pointer;" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_-DmxP1-I/AAAAAAAAAI8/Bv3h-3VlxDM/s200/medhu_vada_S45.jpg" dragover="true" border="0" /></a>तळलेले पदार्थ बनविताना देखिल तेच ते वापरलेले तेल पुन्हा वापरले जाते. असे करणे आरोग्यास अतिशय घातक आहे. जेथे उपहारगृहामध्ये बनलेल्या अन्नाबद्दल ही अवस्था आहे तेथे धाब्यावर / गाडीवर /रस्त्यावर मिळणारे खाद्यपदार्थ आरोग्यास किती घातक असतात याची कल्पनाच करवत नाही.<br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_-UWxP1_I/AAAAAAAAAJE/V7Gl06PfCvw/s1600-h/pakora2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5080058530360186866" style="cursor: pointer;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_-UWxP1_I/AAAAAAAAAJE/V7Gl06PfCvw/s200/pakora2.jpg" dragover="true" border="0" /></a>रस्त्यावर तळलेले पदार्थ विकणारे कधीकधी मारुतीला घातलेले तेल तळण्य़ासाठी वापरतात असे आढळून आले आहे. त्यात इतर घाणीबरोबर शेंदूरही मिसळलेला असतो. त्यापासून घशाला त्रास होऊ शकतो. रस्त्यावर विकले जाणारे पदार्थ उघड्यावरच बनविले / मांडले जातात.<br />तसे उघड्यावरचे पदार्थ खाऊ नयेत हे सर्वांनाच माहीत असते पण तरी समोर आकर्षक रितीने मांडलेला<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_9oWxP19I/AAAAAAAAAI0/fzCoUcyOPzw/s1600-h/chat.gif"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5080057774445942738" style="cursor: pointer;" alt="" src="http://2.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/Rn_9oWxP19I/AAAAAAAAAI0/fzCoUcyOPzw/s200/chat.gif" dragover="true" border="0" /></a> पदार्थ पाहून तोंडाला पाणी हे सुटतेच! खायचा मोह हा होतोच!<br /><br />पण या मोहापायी उलटी, जुलाब, हगवण, विषमज्वर, कावीळ या सारखे आजार होतात हे लक्षात ठेवायला हवे.<br />कमी वेळ, घाई गडबड, जीवघेणी स्पर्धा यातून आहाराकडे होणारे दुर्लक्ष , त्यातून निर्माण झालेली ही झटपट खाद्यपदार्थांची गरज व खाण्य़ाची वृत्ती, अशा पदार्थांची रेलचेल, आंतरराष्ट्रीय पदार्थ अगदी जवळच्याच उपहार गृहामध्ये मिळण्याची सोय, ते खाण्य़ाची निर्माण झालेली आवड, त्यामुळे बहुसंख्य वेळा घरच्या खाण्याकडे दुर्लक्ष, वारंवार तळलेले पदार्थ खाण्यामुळे लठ्ठपणा, त्यातून मधूमेह ही परिस्थिती आहारशास्त्राच्या दृष्टीने अत्यंत निराजाजनक आहे.<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">आशेचा किरण ?</span></span><br />पण हल्ली या परिस्थितीतही एक आशेचा किरण दिसू लागला आहे. काही लोक आपण काय खातो, किती खातो व केव्हा खातो याचा गांभिर्याने विचार करु लागले आहेत. अन्नपदार्थ तयार करताना व टिकविण्यासाठी त्यामध्ये मिसळावी लागलेली रासायनिक द्रव्ये व या रासायनिक प्रक्रियांमुळे अन्नपदार्थातील पोषक घटकांची होणारी घट या सा-यांची जाणीव निदान काही लोकांना तरी होऊ लागली आहे. यातूनच आरोग्यदायी अन्न या चळवळीचा उगम झाला आहे.<br />आदिमानव निसर्गातून जसे मिळेल तसे नैसर्गिक अन्न खात असत व त्यांना दीर्घायुष्य लाभत असे. हे लक्षात आल्याने आज रासायनिक प्रक्रिया न केलेले अन्नपदार्थ खाण्याकडे काही लोकांचा का होईना कल वाढू लागला आहे. तसेच लोक ताजी फळे, हिरवा भाजीपाला व कोंड्यासकट धान्याचे पीठ यासारख्या तंतूमय पदार्थांचा वापर जास्त करू लागले आहेत. त्यामुळे आतड्याचे कित्येक रोग टाळता येऊ शकतात. काही लोक लोणी, अंडी , चरबीयुक्त मांस व इतर तेलकट पदार्थ आपल्या आहारातून वर्ज्य करीत आहेत.<br /><br />आजच्या परिस्थितीत घराबाहेर खाण्याशिवाय पर्याय नसतानाच पाककलाही लोकांना आवडू लागली आहे. काही लोकांचा तो छंद तर काही लोकांचा तो व्यवसाय बनला आहे. त्याच बरोबर आहारशास्त्रही खूप प्रगत झाले आहे.</div><br /><br /><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: justify;" dragover="true"></div><br /><div style="text-align: justify;" dragover="true"><a href="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrFa72IVQ_I/AAAAAAAAASQ/m43_vf_i7TE/s1600-h/Signature+Image2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5093952637721986034" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left;" alt="" src="http://4.bp.blogspot.com/_3deFAAMA2Zw/RrFa72IVQ_I/AAAAAAAAASQ/m43_vf_i7TE/s400/Signature+Image2.jpg" border="0" /></a></div>Life Goes Onhttp://www.blogger.com/profile/03075634750312297945noreply@blogger.com1